Ezáltal viszont a december kissé összekuszálódott, mivel korábban a Mikulás hozta az ajándékot a hónap első hetében, az új szokás szerint viszont ki kellett várni az egész négy hetes adventi időszakot. Ez a gyerekeknek különösen hosszú volt, hiszen még ebben a korban nem alakul ki a reális időérzék.
Mindez oda vezetett, hogy az Adventhez olyan új szokások kapcsolódtak, amelyek a gyerekek számára vonzóbbá tették a hosszú várakozás időszakát. Eleinte csak Luther követőinek körében, de aztán a pozitív tapasztalatok miatt átvették a katolikusok is.
Aztán nagyjából a XIX. század vége felé megjelent egy olyan újdonság is, amely segített a gyerekeknek abban, hogy jobban érzékeljék a lassan telő napok múlását egészen Szentestéig. Ez az újdonság az adventi naptár volt, amely csakhamar már a legtöbb lakásban megtalálható volt, amikor beköszöntött a december. Olvass még a témában
A szegényebb családoknak persze gyakran csak annyira tellett, hogy krétával 24 vonást húztak az ajtóra, amelyekből a gyerekek minden nap letörölhettek egyet. De már léteztek igazi, 24 letéphető lapot tartalmazó naptárak is, vagy gyertyák 24 vonással egymás fölött, amelyeket naponta egy-egy vonásnyival rövidebbre égettek, de a naptár lehetett egy papírszalag is, amelyet nap mint nap rövidebbre vágtak.
