Illata elfeledteti veled, hogy nemrég még magához húzott az ágy, napközben pedig néhány perc kikapcsolódás, vagy egy jó beszélgetés kísérője lehet. Persze, csak nem keserű löttyöt töltesz a csészékbe. Bár a kávéfőzés tudományát egy életen keresztül lehet csiszolni, most eláruljuk a jó kávé legfontosabb titkait.
Az 5M szabály
A hagyomány szerint a jó kávéhoz az 5 M-re kell odafigyelned. Az első a macchina, vagyis a gép. Akár több százezret érő automata masinád, akár egy kis kotyogós kávéfőződ van, fontos, hogy rendszeresen tisztítsd és karban tartsd! Ez az első szabály.
A második M a macinadosatore-t, vagyis a kávédarálót jelöli, hiszen igazán jó kávét csak frissen őrölt szemekből lehet készíteni. A harmadik M a mano, vagyis a kéz, a negyedik a manutenzione, azaz karbantartás, az ötödik pedig természetesen a miscelanza, azaz maga a kávékeverék.
Az előkészületek
A kávédarálót mindig alaposan tisztítsd meg, mert a kávéból kikerülő olajok beleragadhatnak, és itt megavasodva tönkretehetik a kávé ízét. Érdemes időközönként a kávéfőzőt is átmosni, illetve kifejezetten erre a célra kapható vízkőtelenítővel átfőzni.
A kávézacskót két órával a használat előtt bontsd ki, mert a kávészemeknek időre van szükségük, hogy alkalmazkodjanak a hőmérséklethez és a klímához.
Daráld finomra!
Egy adag kávéhoz körülbelül 7 milligramm kávébabra van szükséged, tehát fejenként ennyit tegyél a darálóba. Vigyázz, hogy használat közben a daráló ne melegedjen 50 fok fölé, mert ez tönkre teheti a kávé minőségét.
Azt, hogy milyen durvára kell darálnod a kávét, a kávéfőződtől függ. Az ideális az, ha a kávé és a víz 25 másodpercig találkoznak, azaz ennyi idő alatt csöpög le a kávé a csészédbe. Ha ez az idő 25 másodpercnél hosszabb, legközelebb daráld durvábbra a kávét, ha rövidebb, akkor finomabb szemekre lesz szükséged.
A lefőzés
A lefőzéshez a legjobb, ha lágyított vizet használsz, és arra is ügyelj, hogy a forró ital ne hideg csészékbe érkezzen, mert ez tönkre teszi az eszpresszó testességét. Ha a kávé vékony, de folyamatos sugárban érkezik a csészébe, sűrű és illatos, a tetején pedig finom hab képződik, akkor jó munkát végeztél.
Maga a hab egyébként azért is olyan fontos az eszpresszó tetején, mert ez lezárja a kávét, és nem engedi, hogy az illatok és az aromák idő előtt megszökjenek belőle.
Hogyan ízesítsd?
Az eszpresszót sokan önmagában, esetleg cukorral vagy tejszínnel felöntve fogyasztják, de számos kávékülönlegesség alapja is lehet. Ha felgőzölt, habosított tejet adsz hozzá, máris kész a latte, a tejhabbal és mézzel lágyított változat pedig a melange.
A capuccino a lattéhoz hasonlóan készül, de itt nincs túlsúlyban a tej és a tejhab, hanem az arányuk megegyezik az eszpresszóéval. A neve hasonlít, de egészen más a kapucíner, ami erősre főzött, keserű eszpresszóból és a tetejére halmozott kevés tejszínhabból áll.
Az édesszájúak kedvence a mocha kávé, aminek elkészítéséhez kevés csokoládészirupot kell a csésze aljára tenni, és erre ráfőzni az eszpresszót, amit aztán gőzölt tejjel, esetleg kis tejhabbal vagy tejszínhabbal gazdagítanak.
Pikáns fűszerek
Ha szeretnéd még megbolondítani valamivel a kávédat, bátran kísérletezz izgalmas fűszerekkel. A fahéj, a szerecsendió és a vanília köztudottan illenek a kávé aromájához, de izgalmas különlegességeket készíthetsz csilivel, kókusztejjel, sőt, akár egy kevés cseresznyeszörppel vagy citromlével is.
A kombinációknak csak a képzeleted szab határt, ha már tökéletes kávét főzöl, bátran kísérletezz a hideg vagy meleg italokkal, hogy megtaláld a kedvencedet.
