Bernschütz Máriától, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusától, Z generációkutatótól megtudtuk, hogy az utóbbi időszakban felértékelődött a média hatása. A tévé, a szem rágógumija. A médiaeszközökön futó tartalmat vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a műsor „durvul”.
Mivel az emberek könnyen megszoknak egy (televíziós) tartalmat, növekszik az ingerküszöbük is, így folyamatosan egyre brutálisabb műsorokra van szükségük. Korábban még a kórházsorozatok és a műtétek is elegendőek voltak a számukra, majd miután ez már unalmassá vált, közkedveltté váltak a helyszínelős sorozatok, ahol már emberi hullaboncolásokat, brutális gyilkosságokat néztek vacsora közben. Majd ennek a dicsfénye is megkopott. A fiatalok körében is két nagyon erőszakos sorozat, a Trónok Harca és a The Walking Dead számítanak a legnépszerűbbeknek, ahol többek közt járkáló hullák, zombik vannak, ha már egyszer unalmas volt a hullák látványa a tálcán.
– Goleman társas intelligencia elméletéből megismert fertőző érzelem szerint az ember automatikusan utánozza mások arckifejezéseit, hanglejtését, testtartását és mozdulatait, és ennek következményeképpen érzelmileg is azonosul vele. Így, az emberi amygdala (limbikus rendszer és az agy működése) nem tud különbséget tenni a film és a valóság között, valóságosnak éli meg a filmet, automatikusan átvesszük az ott keletkezett hangulatokat érzéseket. Tehát amit nézünk, azt valódinak éljük meg. Három módja van az embernek reagálni stresszfaktorokra: támadás, megmerevedés, vagy menekülés – fogalmazott Bernschütz Mária.
Automatikusan átvesszük a filmekben keletkezett hangulatokat, érzéseket, tehát amit nézünk, azt valódinak éljük meg.
A test tehát háromféleképpen reagál és a sokféle stresszfaktorra és az ezt okozó tartalomra. Egyrészt a test úgy érzi támadás éri, ha agresszív tartalmat néz: akciófilmet, thrillert, sportközvetítést, vagy ha videójátékozunk.
– A nézők nemcsak passzív nézői, hanem aktív résztvevői is lehetnek a tartalomnak, például sportközvetítés, vagy online videójáték esetében. Az erőszakos sorozatok mellett ez ugyanígy igaz a sportversenyekre is, hiszen bebizonyították, hogy ugyanolyan stressz éri ezek közben is a nézőt. Ha egy versenyhelyzetet látunk, akkor könnyen átérezzük mi magunk is, könnyen belefeledkezünk ezekbe a szituációkba, és mi is idegeskedni fogunk, így ez sem túl pozitív a számunkra, mert a közel 90 perces meccs alatt a test folyamatos stressznek van kitéve, a „fuss, vagy üss” elv elevenen felemészti – fejtette ki a szakértő.
Egy másik esetben a test, az emberi tudat elmenekül, ha szórakoztató tartalmat lát: bulvárral, celeb hírekkel foglalkozó műsorokat, konstruált realityt, vígjátékot. – Az ezen tartalmakat néző személy elmenekül a saját világából: másokra kíváncsi, hogy a saját életét ne kelljen megoldania. A harmadik lehetőségként a test megáll, szemléli a környezetet, őrzi a status quot, ha spirituális, életfilozófiáról szóló filmeket néz a fogyasztó. Ez a legnehezebben meghatározható nézői csoport. Pont a kiszámíthatatlansága miatt, nem tudni, mi lesz a következő lépése: menekülés, vagy ellentámadás – mondta a Z generációkutató.
A kamaszok körében hasonlóan figyelemelvonó a videójáték. – Ennek köszönhetően egy online valóságban akár napi 4-6 órában éri őket folyamatosan stressz, azaz játék, hiszen ezek a tartalmak, mind mind stresszfaktorok – magyarázta Bernschütz Mária.
A fiatalok a videojátékoknak és sorozatoknak köszönhetően rengeteg agresszióval találkoznak a mindennapjaik során, amely a szakértő szerint a legfiatalabb generációk esetében már általánosan jellemző. Ezekben a sorozatokban megszokott, hogy egy-egy szereplő nincs jelen sokáig az évadokban, hiszen a legtöbb karakter meghal időközben. – A Z generáció esetében azért népszerűek ezek a tartalmak, mert kialakul egyfajta kötődésmentesség, nincsenek szilárd kapcsolatok, és ez könnyen összeegyeztethető ennek a generációnak az élj a mának – vagy más néven 15 perc hírnév – felfogásával. Sőt, az ő közösségi médiával teletűzdelt világukban a felszínes facebook, instagram, snapchat kapcsolódások ki-be áramlásával, valamint megszokott hullámvölgyeivel is – fogalmazott a szakember.
A fiatalabb generáció hozzá van szokva ahhoz, hogy folyamatosan stresszhatásoknak van kitéve a tartalomfogyasztása miatt: ők az úgynevezett netgeneráció, akik egész nap 0-24 órában online vannak, és a napi több órás stresszfaktor nem tesz jót a szervezetük számára.
A médiakutató kiegészítette azzal is a jelenséget, hogy a világképe is átalakul a nézőnek a stressztartalom fogyasztása közben.
– Gerbner kultivációs elmélete szerint a világképünk hasonlít ahhoz, amilyet azokban a tartalmakban látunk, melyeket nap mint nap nézünk. Ez ugyanúgy igaz lehet egy erőszakos, bűncselekményekről szóló hírekkel teli esti híradóra, mint a sorozatokra egyaránt. Mivel a fiatalok rengeteg ilyen tartalmat fogyasztanak, ezek is befolyásolják a világképüket, így a média, vagy minden screenfelület mondhatni formálja ezt. Sok szülő már akár a 10 éves gyerekeket is hagyja egyedül bármilyen műsort megnézni, így korán hozzá tudnak szokni az egyre brutálisabb tartalmakhoz – hívta fel rá a figyelmet.
Mivel a fiatalabb generációknál erősen működik a csoportnyomás, ezért hasonló műsorokat fognak fogyasztani, mint a társaik, ezért a saját csoportjukban lenne szükségük pozitív példára, hogy a szokásaik megváltozzanak, hiszen ezzel és edukációval lehet náluk változást elérni, esetleg példaképpel, nem pedig a szabályokkal, szabályozással. – Jó példa mellett még megfontolandó kérdés az elkerülés is: elhárítása, megelőzése minden olyan stresszfaktortartalomnak – tette hozzá a szakember –, amely a testet állandó veszélyérzésben tartja.