– Ennek a jelenségnek több oka is van. Elsősorban a médiaeszközök folyamatos technikai fejlődése, valamint az emberi „kíváncsiság”, és a nézettségi harcok. Nagyjából a 2000-es évek elején elindultak az első valóságshow-k, az emberek könnyen rászoktak ezekre a műsorokra, ahol „belekukkanthatnak” más emberek életébe, azonban könnyen ráuntak ezekre, így a folyamatos nézettség megtartása miatt, idővel egyre brutálisabb, veszélyesebb szituációkkal teli valóságshow-kra lett szükségük – magyarázta a szakember.
A fiatalok a videojátékoknak és sorozatoknak köszönhetően rengeteg agresszióval találkoznak a mindennapjaik során, amely a szakértő szerint a legfiatalabb generációk esetében már általánosan jellemző. Ezekben a sorozatokban megszokott, hogy egy-egy szereplő nincs jelen sokáig az évadokban, hiszen a legtöbb karakter meghal időközben. – A Z generáció esetében azért népszerűek ezek a tartalmak, mert kialakul egyfajta kötődésmentesség, nincsenek szilárd kapcsolatok, és ez könnyen összeegyeztethető ennek a generációnak az élj a mának – vagy más néven 15 perc hírnév – felfogásával. Sőt, az ő közösségi médiával teletűzdelt világukban a felszínes facebook, instagram, snapchat kapcsolódások ki-be áramlásával, valamint megszokott hullámvölgyeivel is – fogalmazott a szakember.
A fiatalabb generáció hozzá van szokva ahhoz, hogy folyamatosan stresszhatásoknak van kitéve a tartalomfogyasztása miatt: ők az úgynevezett netgeneráció, akik egész nap 0-24 órában online vannak, és a napi több órás stresszfaktor nem tesz jót a szervezetük számára. Olvass még a témában
A médiakutató kiegészítette azzal is a jelenséget, hogy a világképe is átalakul a nézőnek a stressztartalom fogyasztása közben.
