Döbbenetes, mennyi érzést öröklünk felmenőinktől – Transzgenerációs hatások

Döbbenetes, mennyi érzést öröklünk felmenőinktől – Transzgenerációs hatások

Címlap / Életmód / Döbbenetes, mennyi érzést öröklünk felmenőinktől – Transzgenerációs hatások

A környezeti változásokra való gyors reagálásunk sokszor azon múlik, milyen mintákat sajátítottunk el az első néhány évünkben. Ezeket a mintákat jórészt a szüleinktől vesszük át, ők pedig azt adják nekünk, amit kisgyermekként a saját szüleiktől tanultak el, s ez így megy generációról generációra.

Kutatók sok esetben arra találtak bizonyítékot, hogy az úgynevezett transzgenerációs trauma egy igenis létező, a mindennapjainkban tapasztalható jelenség. Számos depressziós, szorongó, alacsony önértékeléssel bíró, szuicid hajlamokkal rendelkező beteg nagyszülei közvetlenül érintettek voltak a holokauszt borzalmaiban. Emellett háborús veteránok, szexuális abúzust elszenvedett nők leszármazottaiban is kimutatható, hogy az áldozatok gyermekei is jellegzetes tüneteket produkáltak, mintha maguk is elszenvedték volna a tragédiát. Ez a lappangó információ átadás akkor is megtörténik, ha az ember mindent elkövet ellene.

Sok nő fordul segítségért pszichológushoz, családállítóhoz, kineziológushoz annak kiderítésére, hogy miért és honnan erednek a belsőjét, ha úgy tetszik, lelkét szorongató negatív érzések. Az egyik legfontosabb tényező maga a titok. A személyes titkainkat féltve őrizzük, nem beszélünk a súlyos traumákról, ami az utódnemzedékben az izoláltság érzetét erősíti.

Benne van a levegőben, hogy valami történt, de mivel nem kapunk rá egyértelmű magyarázatot, gyermekként a fantáziánkra vagyunk hagyatkozva.

Szakértők szerint ráadásul a kisgyermek sokszor olyan testi-lelki közelségben él az édesanyjával, hogy átveszi érzéseit, s ezzel együtt félelmeit, szorongását és minden elnyomott érzését is.

A kutatások arra is találtak bizonyítékot – írja Varga Katalin A transzgenerációs hatások című tanulmányában, hogy az anorexiás nők édesanyja vagy nagymamája életének egy bizonyos szakaszában csont és bőr volt (lásd holokauszt), s az ezzel együtt járó, megöröklött érzések betegítik meg a jelenben, ahogyan materializálja ősei traumáját. Bizonyított tény az is, hogy női ágon, az éhezésnek kitett nagyanyák gyermekei, unokái rövidebb ideig élnek akkor is, ha az utódok mindennapjaiban már nem volt probléma a nélkülözés.

Mi a magyarázata a jelenségnek?

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2 3

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást