Miközben a világ népessége növekszik, Európa számos országában a népesség csökken, és sok helyen ezt pénzbeli támogatással igyekeznek orvosolni. A BBC cikke annak járt utána, hogy vajon működik-e ez a szemlélet.
A helyi ösztönzők ellenére a születési arány alakulása továbbra is problémát jelent Finnországban. Mint sok más európai országban, az utóbbi évtizedben itt is jelentősen csökkent a népesedés: 2018-ban rekordon alacsony számokat mértek, egy nőnként 1,4 gyermek volt, tíz évvel korábban 1,85. Ahhoz, hogy a népesség fennmaradjon, ennek a számnak 2,1-nek kellene lennie.
Finnországban számos erős családi ellátási program működik – köztük a világhírű baby-box kezdőkészlet a várandós családok számára, gyermekenként havi 100 eurós havi ellátás és kilenc hónapig tartó megosztott szülői szabadság, a fizetés 70%-ával.
Noha Finnország több állami pénzt költ a családokra, mint az EU-s átlag, Ritva Nätkin, a Tampere Egyetem társadalomtudományi oktatója úgy véli, hogy a családpolitika elmarad a többi skandináv országétól, például Svédországtól, amely sokkal nagyvonalúbb például a szülési szabadsággal. A csökkenő születési arány okaként olyan pénzügyi rendelkezéseket említ, mint a gyermek után járó ellátások és a gyermekek otthoni ápolási támogatásának csökkenése, amelyek vagy azért veszítettek értékükből, mert hosszú ideje nem emelték meg őket, vagy mert csökkentették őket, valamint a gazdasági és éghajlati bizonytalanságot.
Tehát Lestijärvi politikája, az új szülők kifizetése hatékony módja a születési arány fellendülésének? Nätkin szerint a családok számára nyújtott pénzügyi ösztönzők erősítése valószínűleg bizonyos mértékben növeli a születési arányt.
Nem valószínű azonban, hogy önmagában a pénzügyi ösztönzés indítaná a babák fellendülését, mondja, főleg azért, mert az emberek idővel megváltoztak a gyermekekkel szembeni hozzáállása.
Működhet akkor a születési számok feltornázására Lestijärvi pénzbeli támogatása? Tuikka úgy véli, hogy egy bizonyos mértékig igen, ugyanakkor kétli, hogy a pénzbeli támogatás önmagában bébibummot válthatna ki, többet között azért is, mert az évek során megváltozott, ahogyan az emberek a gyermekvállalásról gondolkodnak.
A kutató úgy véli, a támogatás pozitívan befolyásolhatta egyes lakosok döntését arról, hogy vállalnak-e gyermeket, de ennél is fontosabb, hogy maradásra bírta a családokat, akik egyébként elköltöztek volna a faluból.
Harmadik gyermek-bumm
A helyzet némileg jobb Észtországban, ahol az elmúlt másfél évtizedben ténylegesen sikerült javítani a születési rátán.
A fellendülés legalább bizonyos mértékig a családpolitikának tulajdonítható, főként a nagycsaládoknak nyújtott fokozott pénzügyi támogatásnak.
A 2004-ben bevezetett nagyvonalú családi szabadságra vonatkozó politika mellett, amely fél évig teljes mértékben fizetett ellátásokat nyújt, 2017-ben az ország havi ellátást indított: 60 euró jár az első, 60 euró a második, és 100 euró a harmadik gyermek után. Az állam jutalmazza a három vagy annál több gyermeket nevelő családokat is: 300 eurós havi bónuszt kapnak. Összességében egy három gyermekes észt család havonta 520 eurót kap családi támogatás formájában.
Figyelembe véve Észtország viszonylag megfizethető megélhetési költségeit és alacsony átlagjövedelmét, ezek az előnyök minden bizonnyal nagylelkű pénzügyi segítséget jelentenek. És úgy tűnik, hogy a programok működtek: a születési arány a 2000-es évek elején mért 1,32-ről 2018-ban 1,67-re nőtt, bár a 2010-es évek elején csekély visszaesés volt.
Allan Puur, a Tallini Egyetem demográfiai professzora megerősíti, hogy a pénzügyi ösztönzőknek úgy tűnik, pozitív hatása volt. Különösen kiemeli a 2017. évi ösztönzést, amely egy kis léptékű, úgynevezett „harmadik bébibummhoz” vezetett.
De itt is több van a számok mögött. Puur megemlíti a megfizethető nyilvános napközi gondozási lehetőségekhez való jobb hozzáférést, valamint Észtország viszonylag stabil gazdasági növekedését, mint olyan tényezőket, amelyek pozitívan befolyásolhatják a születési arányt.
„A termékenység gyakran prociklikus, azaz a születési arány általában növekszik, ha jó gazdasági lehetőségek vannak, és fordítva”
– mondja.
Más szóval, a pénzügyi ösztönzők biztosítják az alapot a születési arány növekedésének fenntartásához – de az általánosabb gazdasági tényezők is jelentős szerepet játszanak.