Az első csók… Egyszerre izgalmas és ijesztő. Ezt a pillanatot talán még mindenki fel tudja idézni. De vajon a szerelem hajtott, amikor megtörtént az a nagy esemény vagy csak a hormonok harca? Cikkünkben többek között erre is keressük a választ.
Anno már Szandi is megénekelte, hogy „a szív megdobban s volt-nincs már az ész”. De ilyenkor tényleg a szív dobban meg, vagy csak életkori sajátosság, hogy elkezdünk érdeklődni a másik nem iránt, és csak a kémia húz az illetőhöz. És miért pont ahhoz a személyhez, miért nem egy másikhoz?
Szakemberek szerint az fiatalokat 14-16 évesen éri az első szerelem élménye. Bár szerintem „ezeknél a mai fiataloknál” sajnos hamarabb bekövetkezik. De vajon tényleg akarják, vagy csak belehajszolják egymást, mert az a menő, ha járunk valakivel? Egy tizenéves lány azért szerelmes abba a bizonyos bőrdzsekis fiúba, mert valóban szoros szálak fűzik hozzá, vagy csak azért mert ő a suli vagánya?
Ahogy elnézegetem az általános iskolás korosztályt, úgy veszem észre, hogya csajokat csak a romantikus elképzeléseik vezetik. A cél: megszerezni a menő fiút, hogy ők legyenek a suli álompárja, mindenki őket irigyelje majd. A srácok, pedig talán már ekkor elkezdik gyűjtögetni az „skalpokat”. De hol áll meg a történet és ez az skalpvadászat? A kézfogásnál, a szájra puszinál vagy történik több is? És ha tovább lépnek a „mi együtt járunk”-nál, az vajon milyen hatással lesz később az életükre? Nem lesznek túl hamar kiégett emberei a társadalomnak?
Kép forrása: yourtango.com
Döbbenetes, de az egyes felmérésekből az derül ki, hogy a 10–13 éves fiatalok 21 százaléka már belekóstolt a szexbe. Bár ez nem is csoda, hiszen a filmek, a divat, a reklámok mind erre sarkallják őket. A tinik azt hiszik, hogy a szextől lesznek majd felnőttek, de óriási a veszélye annak, hogy lelkileg sérülnek, kiábrándulnak, s mire felnőnek, már nem is találják örömüket benne. Testileg lehet érett egy 13-14 éves kamasz is, de szellemileg nem. Szakemberek szerint az ilyen „kapcsolatok” rendszerint rövid életűek és ritkán harmonikusak, hiszen ezek a mondhatni még gyerekek nem rendelkeznek szükséges pszichés érettséggel. Ebben a korban személyiségük még nagyon változó. Végül talán ezért is kapnak annyi kudarcot és csalódást ezektől a hirtelen lángra lobbant szerelmektől.
Sokszor mondjuk, csak a szerelem érzésébe szerelmes. Azt akarja átérezni, amit a filmen lát, és elképzelt.
Lehet, van benne valami. Ahhoz, hogy szerelemről beszéljünk, ami egy egész életen át kitart, több kell, mint egy fiatalkori fellángolás. Hányszor látok fiatal párokat a bevásárlóközpontok padjain összebújni, ölelkezni, tipi-tapizni, vagy csak némán ülni egymás mellett, anélkül, hogy egy szót is szólnának egymáshoz. De akkor így hogy akarják megismerni egymást? Vagy nem akarják?
Egy általános iskolás fiatalt még annyi hatás ér, hogy lehet holnapra már nem is az a személy lesz az illető, akibe tegnap beleszeretett.
Kép forrása: lovethispic.com
Vagy lehet nincs igazam és jól is elsülhet egy ilyen tinéndzser ’lamour? Bőven van példa olyanokra is, akik 14-15 évesen keveredtek egymás mellé, együtt elvégezték a gimnáziumot, egyetemet, aztán jöttek a gyerekek és máig együtt vannak. Lehet, hogy jó valakivel szinte együtt felnőni?
Annak is megvan az előnye, hogy azonos értékek alakulnak ki és nem kell a másiknak „megmagyaráznod” magad. Az évek során szépen összecsiszolódtok és a szerelem mellett akár legjobb barátok is lehettek, rengetek közös élménnyel. És akkor arról még nem is volt szó, hogy nem kiégett, leharcolt, életunt emberekként kerültök egymás mellé. Még emlékszel milyen volt a másik „régen”, miért lett belőle az, aki. Talán úgy könnyebb is elfogadni.
Nem tudom, és valószínű egy szakember és tudományos könyv sem tudja azt megmondani, kibe, mikor, mitől és miért száll le olykor az a bizonyos rózsaszín felhő, és mi az, amitől egy jól működő kapcsolat lesz belőle.