Titok a lepel alatt
A Szentháromság Szűz Mária templomának története időszámításunk után a 4. századig nyúlik vissza. Állítólag a Szövetség ívét, egy díszes aranyládát őriznek itt, amely a tízparancsolatot tartalmazza. Annak ellenére, hogy sokan kétségbe vonják, hogy tényleg így van-e, legalább ennyien vannak, akik hisznek benne, hogy szorosan bebugyolálva valóban itt van az emberiség történelmének egyik legértékesebb ereklyéje.
Arra azonban, hogy a szövetek alá benézhessen, csak egyetlen embernek van engedélye; egy elődei által kinevezett különleges szerzetesnek. Senki más nem férhet hozzá ehhez a legszentebb emlékekhez, bár sokan próbálták már a történelem során megvesztegetni az éppen aktuális szerzetes őrt.
Arra azonban, hogy a szövetek alá benézhessen, csak egyetlen embernek van engedélye; egy elődei által kinevezett különleges szerzetesnek. Senki más nem férhet hozzá ehhez a legszentebb emlékekhez, bár sokan próbálták már a történelem során megvesztegetni az éppen aktuális szerzetes őrt.
Az utolsó esély
Képzeld el a jelenetet: egy nukleáris katasztrófa után a túlélők megpróbálják ismét élhetővé tenni a bolygót. A forrásaid megvannak hozzá, legalábbis ami az élelmiszert illeti: 120 méter mélyen egy hegyoldalban, a távoli Spitsbergen szigetén, félúton Norvégia szárazföldi és északi sarka között, egy földalatti vetőmagtárolóban. A Global Seed Vault körülbelül 890 000 mintát tartalmaz 4 000 különböző fajta vetőmagból a világ minden tájáról.
A pince egyfajta biztosítási kötvény arra az esetre, ha egy katasztrófa következtében egyes növényfajok, amelyek elengedhetetlenek az emberi élet fenntartásához, eltűnnének a föld színéről. A helyszínt sokan „végső mentőtervként” emlegetik, és nem is olyan régen a gyakorlatban is hasznosították az itteni tartalélokat, amikor a sorozatos véres konfliktusok következtében Szíriában eltűntek bizonyos növények, és vissza kellett telepíteni azokat.
A magtár tehát életmentő lehet egy katasztrófa idején, értékének megfelelően azonban a látogatók előtt szigorúan elzárva tartják még a környékét is.
A pince egyfajta biztosítási kötvény arra az esetre, ha egy katasztrófa következtében egyes növényfajok, amelyek elengedhetetlenek az emberi élet fenntartásához, eltűnnének a föld színéről. A helyszínt sokan „végső mentőtervként” emlegetik, és nem is olyan régen a gyakorlatban is hasznosították az itteni tartalélokat, amikor a sorozatos véres konfliktusok következtében Szíriában eltűntek bizonyos növények, és vissza kellett telepíteni azokat.
A magtár tehát életmentő lehet egy katasztrófa idején, értékének megfelelően azonban a látogatók előtt szigorúan elzárva tartják még a környékét is.
