Ha a gyulladások kezelését is szolgáló diétákról van szó, mindig elsők között merül fel, hogy növelhetik az élettartamunkat, és mind a szívünk, mind az elménk egészségét támogatják. Abban alapvetően minden követőjük egyetért, hogy a teljes értékű élelmiszerekre – mint amilyenek a teljes kiőrlésű gabonák, a diófélék, a bab vagy a hal – kell helyezni a hangsúlyt, és minimalizálni kell a hozzáadott cukrok, a telített zsírok és a feldolgozott élelmiszerek mennyiségét.
Az is igaz, hogy ezeknek a diétáknak a követése rövid és hosszú távon is számos előnnyel járhat, és bizonyos lépéseik az általános egészségi állapotunknak is jót tehetnek. Ez mind remekül hangzik, de az utóbbi időben több olyan tévhit is elterjedt a gyulladáscsökkentő trendek kapcsán, amelyek már szélsőségesek, és sokszor meglehetősen távol állnak a valóságtól. A legnépszerűbb mítoszokról Wolher Veronika dietetikust kérdeztük.
„A gyulladáscsökkentő diéta egyet jelent azzal, hogy sok élelmiszerről le kell mondanod”
Alapvetően nincs ilyen, hogy gyulladáscsökkentő diéta. Ez megint egy túlmisztifikált trend. Maga az egészséges táplálkozás, egészséges életmód gyulladáscsökkentő. Ha megnézzük például a mediterrán étrendet, vagy a DASH étrendet, akkor mind a kettő gyulladáscsökkentő étrend.
A helytelen életmód, az egészségtelen táplálkozás fokozza a szisztémás gyulladásos folyamatok intenzitását.
Tehát a túlzott energiabevitel, a magas szénhidrátbevitel és itt az egyszerű, feldolgozott szénhidrátok túlzott bevitelére kell gondolni, a túl sok zsírbevitel, ami önmagában is és azáltal, hogy megváltoztatja a bél baktériumflóráját, fokozzák a szisztémás gyulladások jelenlétét. Az alacsony rostbevitel, a zöldségek, gyümölcsök nem elegendő mennyiségben történő fogyasztása, a mozgásszegény életmód, illetve ezek összeségének is köszönhető túlsúly, elhízás mind, mind fokozza a gyulladási folyamatokat.
Tehát a gyulladáscsökkentő diéta nem egy újdonság, csak most trendi lett felkapni ezt is, miközben nincs benne semmi új, csak egészségesen kell táplálkozni, élni.
„Minden gyulladás rossz”
Ha csak abba gondolunk bele, amikor egy szálka belemegy az ujjunkba és ott helyi gyulladást okoz, akkor az pont egy jótékony gyulladásnak fogható fel, hisz hasznos védekező reakció, baktériumok elleni védelem. Tehát ez a fajta gyulladás nem rossz, sőt, kifejezetten jó, hasznos. De ha a szisztémás gyulladásos állapotokra gondolunk, akkor azok valóban rosszak.
„A glutén mindenki számára gyulladást okoz”
Nem. Például a gluténérzékeny embereknél biztosan, de nem mindenki az. Tehát ez egy hatalmas tévedés.
„A paradicsom, a paprika, a padlizsán és a burgonya súlyosbítja az ízületi gyulladást”
Talán ebben az esetben a szolaninra gondolnak többen, ami gyulladáskeltő anyag, de ez toxikus. A zöld burgonya kapcsán szoktuk említeni a szolanint. Nagyon egyszerű ebben a helyzetben is az állásfoglalás: nem kell zöld, éretlen zöldségeket fogyasztani, így elkerüljük az ilyen anyagokkal bevihető gyulladáskeltő, ez esetben toxikus hatást. A felsorolt többi zöldségnél sem kell arra gondolni, hogy ezeknek érdemi gyulladást fokozó hatása lenne.
„Minden alacsony szénhidráttartalmú étrend gyulladáscsökkentő hatású”
Azért téves ez az állítás, mert az alacsony szénhidráttartalmú étrend a legtöbb esetben magas zsírbevitellel jár, a magas zsírbevitel pedig egyértelműen fokozza a gyulladásos folyamatokat.
„Minden édes étel gyulladást okoz és megemeli a vércukorszintet”
Abban az esetben, ha az az étel energiát nem tartalmazó édesítőszerrel készült, és attól édes, akkor maga az édes íz nem képes fokozni a gyulladást és nem emeli meg a vércukorszintet sem. Persze ettől még lehet olyan alkotóeleme az ételnek, vagy elkészítési módja, ami mind a gyulladást, mind a vércukoremelő hatást fokozza.
Ha ennél az állításnál arra gondolunk, hogy minden cukortartalmú étel gyulladást okoz és megemeli a vércukrot, akkor így már igaz. Nem lehet annyi védőfaktort társítani egy ételen belül a cukor, vagy akár a méz mellé sem, hogy az ténylegesen 100%-os védelmet biztosítson a gyulladások, vagy a gyorsabb vércukoremelő hatás ellen.
De fontos azt is tisztázni, hogy minden étel megemeli a vércukorszintet, csak valamelyik lassabban, valamelyik gyorsabban.
„A legerősebb gyulladáscsökkentők növényi alapúak”
A legerősebb gyulladáscsökkentők a szteroidok és a nem szteroid gyulladáscsökkentők. Ha a legerősebb táplálkozási gyulladáscsökkentőkre gondolunk, akkor azok valóban növényi alapúak. Az állati eredetű élelmiszereink közül kevés az, ami nagyon egészséges és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezne, inkább a legtöbb fokozza a gyulladásokat.
„A szója gyulladást okoz, ezért kerülendő”
Ennek pont az ellenkezője igaz. Számos vizsgálatot végeztek a témában. A szójatejről egyértelműen kiderült, hogy gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik a benne található fitoösztrogéneknek köszönhetően.