Ismerünk olyan mítoszokat, amiket anyáinktól, vagy innen-onnan hallottunk, a maradék fals információba pedig a neten is könnyen belefuthatunk – nincs ez másképp akkor sem, ha az emberi test a téma. Olvass tovább és cikkünkből megtudhatod, hogy mi is az aminek hinned kell és mi az, aminek a fele sem igaz.
Két liter víz naponta
Hány helyről halljuk folyton, hogy naponta ajánlott minimum két liter vizet fogyasztni, igaz?
Ez azonban egyáltalán nem olyan szám, amit muszáj betartani, ugyanis semmilyen általános szabály nem létezik arra, hogy az embereknek pontosan ennyi folyadékot kellene fogyasztani napi szinten.
Igaz, minél több vizet iszunk, a bőrünk annál feszesebb lesz és segít is a méregtelenítésben is, viszont minden ember más és mindenkinek másmilyenek a szükségletei.
Az emberi szervezet egy nagyon jól működő gépezet, ami pontosan tudja, hogy mi az a folyadék mennyiség, amire szüksége van, így abban is biztos lehetsz, hogy azt meg is fogod inni – amit pedig ezen felül fogyasztasz, az már csak a plusz pontért megy a beauty-skálán.
Az 5 érzék
Gyerekkorunk óta úgy tudjuk, hogy minden ember öt érzékkel rendelkezik: látás, hallás, tapintás, szaglás és ízlelés.
Tudósok szerint azonban ennél sokkal több létezik – egyes kutatások szerint 9, más kutatások szerint pedig akár 21 (!) érzékünk is van.
Például maga az érintés is több érzékből áll, mint a nyomás, hőérzet, vagy a fájdalom.
Ezeken kívül pedig ott van még az egyensúly és azok, amikkel a következőket érezzük: gyorsaság, vagy lassúság, gravitáció és az, hogy a végtagjaink meddig, vagy hová érnek el.
Ez már kapásból több, mint 5, igaz?!
Ha közelről nézzük a TV-t, romlik a szemünk
Hányszor hallottuk gyerekkorunkban, hogy ne üljünk olyan közel a tévéhez, mert rossz lesz a szemünk, igaz?! Ez azonban egy teljesen fals állítás, amit kutatások is bizonyítanak.
Annyi igaz, hogy ez megterhelő lehet a szemnek, viszont tény, hogy ennek ellenére nem károsítja azt.
A magyarázat pedig arra, hogy a gyerekek miért nézik közelebbről a tévét, vagy a monitort pedig az, hogy a fiatalok könnyebben fókuszálnak a közelebbi dolgokra anélkül, hogy megerőltetnék a szemüket.
Pont ezért van az is, hogy a könyveket is sokkal közelebbről olvassák, mint mi felnőttek. Ki gondolta volna!
A borotvától erősödik a szőrzet
Bizonyított tény, hogy a borotválkozásnak semmilyen negatív (vagy pozitív) hatása sincs a szőr növekedésére és textúrájára. Mivel a borotva a szőr nem élő részét távolítja el, így nem is tudja befolyásolni annak a kinézetét.
A szőr élő része a tüsző, ahová a penge nem ér el, pedig markánsabb változást csak ennek az eltávolításával, vagy roncsolásával lehet elérni.
Az egyedüli ok, amiért a szőrszálak vastagabbnak tűnnek az az, hogy borotválkozáskor ezeket félbe vágjuk és így tömörebb a végük, ami így nő tovább.
Alap esetben, ha nem vágnánk le, a szőr a szál vége felé elvékonyodna és ettől tűnne kevésbé erősnek. Csalóka, nemde?
A méreganyagok izzadással is távoznak a testünkből
Ez egy szuper szlogen arra, hogy az embereket a szaunába csábítsa, azonban nem igaz. Az izzadtságnak egy szerepe van, ami pedig az, hogy a testet lehűtse és helyre állítsa a szervezet belső hőfokát.
Ami pedig ennél is rosszabb hír, hogy a verejték 99%-a nem más, mint víz, a maradék 1 % pedig szénhidrát, protein és só keveréke.
A szervezetünk tehát nem így méregtelenít, hanem a veséken és a májon keresztül. Persze a szauna ettől még nem haszontalan dolog, de ne ettől várd a teljes megtisztulást.
A hidegtől fázunk meg
A népszerű hiedelem ellenére a hideg időjárás nem okoz megfázást, sőt! Néhány elmélet szerint a hűvösebb napok csak stimulálják az immunrendszert, hogy még jobban működjön.
A tudomány is úgy tartja, hogy a megfázást vírusok okozzák, amiket más emberektől kaphatunk el, több féle módon. Elég ha csak valaki tüsszent, vagy köhög körülöttünk, vagy megfogunk egy kilincset valaki után, aki beteg.
Hiszen gondolj csak bele, valószínűleg te is voltál már életed során beteg tavasszal, vagy nyáron is, nem csak a mínuszok idején.
