Az örök uzsonnás doboz-sztori
Pontosan emlékszem, hogy gyerekkoromban minden nap ugyanazt a szendvicset kaptuk tízóraira, ha tetszett, ha nem. A szüleink tudták, hogy ha éhesek leszünk, majd megesszük vagy elcseréljük, a lényeg, hogy megoldjuk. Ehhez képest én próbálok nagyon kreatív lenni, változatos tízórait és uzsonnát készíteni, dekorálni, miközben a visszajelzés gyakran csak annyi, hogy: „már olyan unalmas” vagy „nem volt finom”. Minden délután újra és újra indul a „mit csomagoljak holnap” lemez, amit már előre unok.
Nem mondom, hogy ez akkora tragédia a listámon, inkább csak egyike a bosszantó apróságoknak. Nem dől össze a világ, ha újra tízórait kell csomagolnom, de jólesett három hónapra elfelejteni a szendvicses doboz fedelének csattanását.
