A legtöbb ember az egyik kezével ügyesebb, mint a másikkal. Vannak néhányan, akik egyformán jól használják mindkét kezüket. De lehet, hogy olyanok is vannak, akik mindkét kezükkel egyformán ügyetlenek?
A jobb kezesek a jobb kezüket használják gyakrabban, ha írnak vagy más tevékenységet folytatnak, a bal kezesek ugyanezekhez inkább a bal kezüket használják. A legtöbb ember ebbe a két csoportba sorolható, vannak azonban úgynevezett “kevert kezesek”, ők azok, akik egyes tevékenységeket inkább a jobb, más tevékenységeket a bal kezükkel végeznek kényelmesebben.
Még ritkább jelenségnek számít a kétkezesség (Ambidexterity), amikor valaki mindkét kezét szinte azonos módon tudja használni, tehát például a jobb és bal kezével ugyanolyan kényelmesen ír, vagy nyit ki egy befőttesüveget.
Az ambidexteritás ellentéte az ambiszinisztralitás. Az „ambidexteritás” kifejezés a latin „ambi-”, azaz „mindkettő” és „dexter”, azaz „jobb” szavakból származik. Az „ambiszinisztralitás” kifejezés egy analóg kifejezés, amelynek második része – a „sinister”-t – a „balrát” jelöli. Ezért azt jelenti, hogy „mindkét bal”, és arra az elképzelésre utal, hogy mivel a legtöbb ember jobbkezes, bal kézzel ügyetlenebb. Tehát az ambisinistralitás szó szerint azt jelenti, hogy „két bal kezük van”.
A kétbalkezesség rejtélye
Az ambisinisztralitás némiképp tudományos rejtély; bár számos weboldal említi a kifejezést, a létezésére vonatkozó tudományos bizonyítékok rendkívül ritkák.
1978-ban John I. Todor és Thomas Doane a Michigani Egyetem Testnevelési Tanszékéről „Handedness and hemispheric asymmetry in the control of movements” címmel tanulmányt publikáltak a Journal of Motor Behavior című folyóiratban.
A tudósok 20 férfit és 30 nőt teszteltek egy kopogtatási feladattal, hogy meghatározzák a kézügyességet. Az alanyoknak két célpontot kellett váltakozva megérinteniük egy kézben tartott tollal a lehető leggyorsabban. A különböző próbákban a céltárgyak mérete a kicsiktől (0,64 cm) a közepes (1,28 cm) és a nagy (2,54 cm) céltárgyakig változott. A kisebb célpontokat nehezebb volt eltalálni. Ezt mindkét kézzel külön-külön végezték a résztvevők.
A kézügyesség meghatározásához mindkét kéz esetében összehasonlították a helyesen eltalált céltáblák számát. A jobb kézzel jobban célzókat jobbkezesnek, a bal kézzel jobban célzókat pedig balkezesnek minősítették. Tizenhét jobbkezes egyértelműen jobban teljesített jobb kézzel (a balkezesek valamilyen oknál fogva kimaradtak a további elemzésből). Ezenkívül 33 „kétkezes” résztvevő mindkét kezével azonos eredményt ért el.
Ekkor a tudósok valami érdekeset csináltak: összehasonlították az ambilaterális résztvevők teljesítményét a jobbkezesekével. Azokat, akik mindkét kézzel ugyanolyan gyorsak és pontosak voltak, mint a jobbkezesek a jobb kezükkel, kétkezeseknek minősítették. Ez 21 ember volt, ami meglepően nagy szám, és azzal magyarázható, hogy a feladat meglehetősen egyszerű volt. Az írás esetében alacsonyabb számot várnánk.
A fennmaradó 12 résztvevő mindkét kezével körülbelül ugyanolyan jól teljesített, mint a jobbkezesek a bal kezükkel. Így a tudósok őket ambisinistrálisnak minősítették.
A két bal kéz gyakoribb lehet, mint gondolnánk
Tehát igen, egy nagyon kis mintán legalább van némi (nagyon régi) bizonyíték arra, hogy az ambiszinisztralitás valóban létezik, de egyértelmű, hogy nagyobb vizsgálatokat kellene végezniük a tudósoknak ahhoz, hogy többet is megtudhassunk a jelenségről. Mégis, az ambiszinisztrális emberek aránya ebben a meglehetősen egyszerű feladatban meglepően magas volt (24 százalék). Így ha ismersz valakit, aki úgy érzi, hogy „két bal keze van”, talán megnyugtatja, hogy ez a jelenség sokkal gyakoribb lehet, mint azt az emberek gondolják.