A jobb kezesek a jobb kezüket használják gyakrabban, ha írnak vagy más tevékenységet folytatnak, a bal kezesek ugyanezekhez inkább a bal kezüket használják. A legtöbb ember ebbe a két csoportba sorolható, vannak azonban úgynevezett “kevert kezesek”, ők azok, akik egyes tevékenységeket inkább a jobb, más tevékenységeket a bal kezükkel végeznek kényelmesebben.
Még ritkább jelenségnek számít a kétkezesség (Ambidexterity), amikor valaki mindkét kezét szinte azonos módon tudja használni, tehát például a jobb és bal kezével ugyanolyan kényelmesen ír, vagy nyit ki egy befőttesüveget.
Az ambidexteritás ellentéte az ambiszinisztralitás. Az „ambidexteritás” kifejezés a latin „ambi-”, azaz „mindkettő” és „dexter”, azaz „jobb” szavakból származik. Az „ambiszinisztralitás” kifejezés egy analóg kifejezés, amelynek második része – a „sinister”-t – a „balrát” jelöli. Ezért azt jelenti, hogy „mindkét bal”, és arra az elképzelésre utal, hogy mivel a legtöbb ember jobbkezes, bal kézzel ügyetlenebb. Tehát az ambisinistralitás szó szerint azt jelenti, hogy „két bal kezük van”.
A kétbalkezesség rejtélye
Az ambisinisztralitás némiképp tudományos rejtély; bár számos weboldal említi a kifejezést, a létezésére vonatkozó tudományos bizonyítékok rendkívül ritkák. Olvass még a témában
Ha 10-ből 7 kutyafajtát felismersz a kölyökkori képeken, igazi kutyákkal suttogó vagy!
Tényleg nem lehet traumák nélkül gyereket nevelni? – Azt hittük nekünk sikerülni fog
Ezen a héten meg kell tenned: így szoktasd vissza a gyereket az iskolába
„Nem szedtél fel pár kilót?” – 5 mondat, amit soha nem mondanék a lányomnak
1978-ban John I. Todor és Thomas Doane a Michigani Egyetem Testnevelési Tanszékéről „Handedness and hemispheric asymmetry in the control of movements” címmel tanulmányt publikáltak a Journal of Motor Behavior című folyóiratban.
A tudósok 20 férfit és 30 nőt teszteltek egy kopogtatási feladattal, hogy meghatározzák a kézügyességet. Az alanyoknak két célpontot kellett váltakozva megérinteniük egy kézben tartott tollal a lehető leggyorsabban. A különböző próbákban a céltárgyak mérete a kicsiktől (0,64 cm) a közepes (1,28 cm) és a nagy (2,54 cm) céltárgyakig változott. A kisebb célpontokat nehezebb volt eltalálni. Ezt mindkét kézzel külön-külön végezték a résztvevők.
A kézügyesség meghatározásához mindkét kéz esetében összehasonlították a helyesen eltalált céltáblák számát. A jobb kézzel jobban célzókat jobbkezesnek, a bal kézzel jobban célzókat pedig balkezesnek minősítették. Tizenhét jobbkezes egyértelműen jobban teljesített jobb kézzel (a balkezesek valamilyen oknál fogva kimaradtak a további elemzésből). Ezenkívül 33 „kétkezes” résztvevő mindkét kezével azonos eredményt ért el.
Ekkor a tudósok valami érdekeset csináltak: összehasonlították az ambilaterális résztvevők teljesítményét a jobbkezesekével. Azokat, akik mindkét kézzel ugyanolyan gyorsak és pontosak voltak, mint a jobbkezesek a jobb kezükkel, kétkezeseknek minősítették. Ez 21 ember volt, ami meglepően nagy szám, és azzal magyarázható, hogy a feladat meglehetősen egyszerű volt. Az írás esetében alacsonyabb számot várnánk.
A fennmaradó 12 résztvevő mindkét kezével körülbelül ugyanolyan jól teljesített, mint a jobbkezesek a bal kezükkel. Így a tudósok őket ambisinistrálisnak minősítették.
