A mangosztán olyan messziről jött, hogy lényegében azt mondhatunk róla, amit csak akarunk. Újabban csodaszerként hirdetik a levét, és azt ígérik, hogy kortyolásától még a rákos daganat is visszafejlődik. Utánajártunk, milyen gyümölcsről van szó pontosan, és valójában hogyan hat a szervezetedre a fogyasztása!
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/5 Mi az a mangosztán?
Egy trópusi örökzöld terméséről van szó, mely Malajziából és Indonéziából származik. Elsősorban Délkelet-Ázsiában terem, de egyes dél-amerikai országokban is megtalálható, például Kolumbiában. Fája akár 25 méter magasra is megnőhet.
A gyümölcs édes, lédús és enyhén rostos, szerkezetét tekintve pedig cikkelyes, tehát a citrusfélékre hasonlít. Érett állapotban vöröseslila árnyalatú héját nem szabad megenni.
Többféle, kevésbé ismert mangosztán is létezik, ám világszerte a lilát szokás egyszerűen ezen a néven emlegetni.
Noha Európában új táplálkozási őrületnek számít, Carl von Linné svéd kutató növénytani kézikönyvébe már 1753-ban bekerült a pontos leírása.
A mangosztán belső, fehér része ehető, s íze miatt rendkívül népszerű is. Ahhoz képest viszont, hogy trópusi gyümölcsről van szó, vitamin- és ásványianyag-tartalma meglehetősen szerény.
Ami a tápértékét illeti, 100 grammja 73 kalóriát, 18 g szénhidrátot és 1,8 g rostot rejt. Ez a mennyiség a napi folsavszükséglet 8%-át, valamint a B1-, B2-vitamin és mangánszükséglet 5%-át fedezi.
Emellett B3-, B5-, B6- és C-vitamin is található benne, akárcsak magnézium, vas, kalcium, foszfor, kálium és cink is, nagyjából 1-3%-nyi mennyiségben.
Gondolj csak bele: más gyümölcsöknél nem ritka, hogy akár egyetlen nagyobb darabbal ennek a többszörösét viheted be a szervezetedbe.
Azért írunk a mangosztánról, mert újabban rákellenes „csodaszer” összetevőjeként tartják számon.
A gyártó amerikai vállalat úgy reklámozza a dzsúszt, hogy fertőzések, sebek, hasmenés és emésztőrendszeri gondok kezelésére is jó, ráadásul baktérium- és vírusölő hatású gyulladáscsökkentő.
Ami részben igaz is, hiszen ahol őshonos, évszázadok óta használják a népi gyógyászatban – csakhogy kutatási eredményekkel egyelőre nem sikerült igazolni, hogy a mangosztán-ital bármiféleképpen befolyásolná a tumorsejtek növekedését.
Sőt, a New York-i Sloan-Kettering Rákkutató Központ munkatársai még 2006-ban kimutatták, hogy a vegyület interakcióba léphet a hagyományos kezelési módokkal, továbbá hátrányosan befolyásolhatja a vércukorszintet.
Bármilyen gyümölcsöt érdemes majszolni, így arra buzdítunk, hogy a mangosztánt is kóstold meg! A kiegyensúlyozott táplálkozás részeként nyugodtan vegyél magadhoz olykor valamilyen egzotikus csemegét.
A mangosztán fogyasztásának legnagyobb előnye, hogy viszonylag ritkább antioxidáns-csoportot, úgynevezett xantánokat tartalmaz.
A xantánok, illetve azok a vegyületek, amelyeket a szervezet belőlük állít elő, enyhe gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, és valamelyest védenek a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen.
S mint az antioxidánsok általában, akadályozzák, hogy a szabadgyökök – tehát az „elszabadult” oxigénmolekulák – kárt tegyenek a sejtjeidben.
Az Amerikában a „gyümölcsök királynőjének” is hívott termés különösen vonzó az ínyencek számára, hiszen egyszerre puha, lédús, krémes és ropogós – ami meglehetősen ritka kombináció.
Friss formában sajnos nem könnyű beszerezni, általában fagyasztva vagy konzervként lehet megvenni.
Természetesen eheted nyersen és magában, valamint bárhogy elkészítve, ahogy például a mandarint ennéd: gyümölcstortán, pudingban, joghurthoz, müzlihez, satöbbi.
Thaiföldön például clafoutis-hoz (magyarosan „klafutihoz”) használják a legszívesebben, ami egyfajta tejes pitét jelent.
Összességében tehát finom kis gyümölcs a mangosztán, aminek helye lehet a konyhádban – csak ne használd gyógyszer helyett!
