Mivel érdemes motiválnunk magunkat arra, hogy a szabadidőnkben is kimozduljunk otthonról?
Sok mindent tehetünk, hogy könnyebben menjen a munka, az elindulás, és hogy a hazaérkezés után is maradjon kedvünk otthon is csinálni valamit. Sokat segíthet, ha időt szánunk az öngondoskodásra. Tegyünk önmagunk kedvére: reggel fűtsünk be egy kicsit, ha tudunk, hogy ne a hideg lakásban induljon a reggel, főzzünk egy teát vagy kávét, és hagyjunk magunknak időt, hogy felengedjünk, hogy elinduljunk.
Kapcsoljunk villanyt, hogy jelezzük az agyunknak: ne termeljen több melatonint, hogy ne legyünk álmosak. Vegyünk fel olyan ruhákat, amik kellemesen melegen tartanak minket. Amikor útnak indulunk, legyünk a jelenben: figyeljük meg a tél szép oldalát, a csípős levegő tisztaságát, ahogy beáramlik a tüdőnkbe; a csupasz fák sziluettjét; az emberek színes sapkáit; a fel-felbukkanó karácsonyi díszítéseket az ablakokban és az erkélyeken. Nem titok: mindez a mindfulness, azaz tudatos jelenlét részét képező gyakorlat, amely növeli a jóllétet, és javítja a hangulatot. Legyünk a jelenben.
Mindezek felett viszont a legfontosabb: ha nem sikerül, ne nehezteljünk magunkra!
Olvass még a témában
Legyünk elfogadóak önmagunkkal szemben, hiszen mindenkire hatással vannak ezek a tényezők, attól még, hogy vannak olyanok, akiken látszólag kevésbé jelenik meg. Az emberi lét része a ciklikusság. A tél az elcsendesedés, a pihenés ideje, a tavasz az újjászületésé, a vetésé, a nyár az aratásé, az ősz pedig a felkészülésé a télre. Minden időszaknak megvan a maga szépsége és az ideje.
Nem lehetséges mindig 100%-on teljesíteni, mindig a maximumot nyújtani, ez nem reális: szükségünk van a pihenésre és a lelassulásra, amelyre a tél a legjobb időszak. Ha nem állunk meg pihenni, a testünk fogja kikényszeríteni a pihenést: leggyakrabban betegség formájában.
