Ő a hibás!
Amikor csak fizikai síkon történik meg a felnőttéválás, kialakulhat egyfajta düh az illetőben, amit kire másra, mint szüleire tudna leginkább rányomni. Könnyebb így, mert nem kell szembenézni önmagával és esetleges hiányosságaival. Gyerekként még okolhatjuk a szüleinket bizonyos dolgokért, de felnőttként már szabad döntési jogunk van, tehát gyávaság mindenért őket hibáztatni. A transzgenerációs minták ott vannak minden családban, így szüleink is egyfajta általuk nem választható mintával érkeztek bele a gyereknevelésbe és csak azt tudták továbbadni, amit ők kaptak.
A minták alól nehéz szabadulni, de bárki dönthet úgy, hogy megtöri az ördögi kört és saját akaratából másképp alakítja sorsát.
Ez egy felnőtt ember hozzáállása. Vannak, akik ötven éves testben is gyerekként élnek és léteznek húsz évesek is felnőtt lélekkel. A testi fejlődést gyakran lehagyja az érzelmi része, ezért mindenképpen a felelősségvállalás az egyik alappillére a felnőtt létnek. Amíg nem tart itt valaki, addig mindig könnyebb lesz a szülőket okolni, hiszen az ő szeretetük a legstabilabb, gondoljuk, hogy bármit kibírnak.
Azt felejtjük el olyan sokszor, hogy a szülők nem istenek, hanem ugyanolyan emberek, mint mi. Tele hibákkal, tévedésekkel, kétségekkel és félelmekkel. Ugyan több tapasztalattal rendelkeznek, de nem hibátlanok. Elfogadva őket, megbékélve gyerekkorunkkal, bárkiből válhat sikeres, boldog, érzelmileg is felnőtt ember. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. február 28. a numerológia szerint: gondold át a pénzügyeidet
Hihetetlen, de vannak ételek, amik csökkentik a fogamzásgátló hatékonyságát
4 fájdalmas jel az Univerzumtól, amit akkor kapsz, ha új fejezet kezdődik az életedben
„Ő is zöld pólóban volt” – Férfiakat kérdeztünk, hogyan képesek instant barátságokat kötni
