A szőlőszemek olyanok, mintha ehető fényvédők lennének

A szőlőszemek olyanok, mintha ehető fényvédők lennének

Címlap / Életmód / Egészség / A szőlőszemek olyanok, mintha ehető fényvédők lennének

Superfood

A szőlő igazi szuperkaja: 80 százaléka víz, energia és szénhidráttartalma kiemelkedő, ennek ellenére viszont csupán közepes a glikémiás indexe, ami azt mutatja meg, hogy mennyire növeli meg a vércukorszintet a fogyasztása. Nagy víz- és káliumtartalmának köszönhetően jó vízhajtó, méregtelenítő, nagyobb mennyiségben fogyasztva csökkenti a vér, illetve a vizelet savanyúságát.

A szőlőmagokban található vegyületek növelik a vérben fellelhető antioxidánsok mennyiségét, a szőlőmagból készült kivonat jótékony hatásait 1936-ban Dr. Szentgyörgyi Albert írta le – és ő mondta ki először, hogy a szőlőmag tartalmazza valószínűleg a legtöbb természetes antioxidánst.

Az Alabamai Egyetem kutatói most más szempontból vizsgálták a szőlőt: azt nézték meg, hogy milyen hatással van a rendszeres fogyasztása a bőrre. Kiderült, hogy napi két csészényi szőlő akár 75 százalékkal megnövelheti az ellenállóképességet a leégésre.

Szakértők azt vizsgálták, hogy a szőlőfogyasztás milyen hatással van az úgynevezett minimális erythema dózis (MED) szintjére. Ez egy mérőszám, ami a 24 óra alatt befogadható maximális UV-sugárzást mutatja. Ha valaki eléri a saját dózislimitjét, utána következik a leégés, ami bőrpírt, valamint megemelkedett rákveszélyt jelent.

A kutatásban szőlőport használtak a résztvevők, és kiderült, hogy 2,25 csészének megfelelő szőlőnyi por már jelentősen, majdnem 75 százalékkal csökkenti a leégés esélyét.

A szakértők azonban nemcsak a MED szintjének változását vizsgálták, hanem biopszia segítségével azt is, hogy a bőr mélyebb szintjén történt-e változás a szőlőfogyasztás hatására.

A szőlőfogyasztás előnyei
Valeriy_G/istockphoto.com

Ez rákveszély szempontjából talán még fontosabb eredmény. A rendszeres szőlőfogyasztás ugyanis csökkentette a DNS-szintű sérüléseket a bőrben, amelyek az UV-sugárzás hatására alakulnak ki. Ezen kívül csökkent a halott bőrsejtek száma, valamint a gyulladás mértéke is a bőrben. Ezek azok a faktorok, amelyek a legnagyobb szerepet játszanak a bőrrák kialakulásában.

A bőrrák egyébként az egyik leggyakoribb rákfajta, és bár nagyon sokféle létezik belőle, a legtöbbnek köze van az UV-sugárzáshoz is. Érdemes megjegyezni, hogy a bőrrák nem ugyanaz, mint a melanóma: míg a melanóma a bőrben lévő, pigment termelő sejtekből alakul ki, addig a bőrrák a bőr saját sejtjeinek a rosszindulatú daganata. Tízből nagyjából kilenc melanómaesetben a túl sok napozás a felelős. 

Oldalak: 1 2

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást