Manapság szerencsére egyre több színház gondol a legfiatalabb nézőkre is, és egyre többen indítanak beavató színházi programokat, vagy szerepeltetnek olyan darabokat a repertoárjukban, amelyeket a legfiatalabb nézők is megtekinthetnek. Megkérdeztünk néhány intézményt arról, miért fontos, hogy a legkisebbek már gyerekként megismerkedjenek a színház világával, és milyen programokkal készülnek a kis nézőknek.
A művészet nyelve
Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatójának véleménye szerint a fogékonyságunk a művészetek iránt velünk született.
„A mamájuk hasában már megfigyelhető, hogy a magzatok aktív zenehallgatók. Később, gyerekkorukban is sokan fel tudják idézni az akkor hallott muzsikát. A színház összművészet. A zene, a mozgás, a varázsnyelv és a mese – ami nem mindig a szóbeli történésekhez kötődik, gyakran a cselekvések fejezik ki a mesét –, valamint a képzőművészet együttesen, egymást erősítve hatnak a nézőkre, már a legkisebbekre is. Azért lehet világszerte sikeres a csecsemőszínház, mert a művészet nyelvén megtalálja az utata legkisebbekhez úgy, hogy közben a felnőtteket is elvarázsolja” – magyarázza a színház igazgatója.
A Kolibri Színház repertoárja a gyerek és ifjúsági korosztályok igényeihez szabott: a korosztályos problémáikat megértéssel, emberi problémaként ábrázolják, így a hozzájuk látogató kicsik és a fiatalok érzik, hogy itt komolyan veszik őket.
„A gyerekek szeretnének felnőni, minden őket foglalkoztató kérdésről szeretnék megtudni az igazat, és előadásainkkal ebben segítjük őket. A szórakoztatás és az igazság kimondása nem mond ellent egymásnak. Előadásaink művészi hatásaival, mondanivalójával, valamint a hozzájuk kapcsolódó színházi nevelési foglalkozásokkal egyaránt az örömteli színházi élményt szolgáljuk, ezt tartjuk elsődlegesnek” – mondja Novák János.
Színházi nevelés és felnőtt színházak
Az igazgató véleménye szerint a színházra nevelés mint feladat elsősorban azokban az intézményekben fogalmazódik meg, ahol nagyobb részt felnőtteknek játszanak. A gyerek és/vagy ifjúsági színházi előadásoknak ott tényleg az a feladata, hogy a felnőtt törzsnézőiknek kedvezzenek azzal, hogy az általuk szeretett és magas művészi fokon képviselt társulatot megismertessék saját gyermekeikkel.
Részlet a Kolibri Színház Csip-csip csóka című előadásából
„A színházra neveléssel kapcsolatban a legtöbb intézmény a saját színházára gondol, az ott képviselt művészi értékek elsajátítására helyezve a hangsúlyt. A Kolibri Színház nem egyfajta színházra nevel, hanem az itt átélt örömteli élményekkel, a mindenkori néző igényeit elsődlegesnek tekintve, a különböző korosztályoknak célzott színházi előadásokkal. Szeretnénk, ha a bábszínház, élő színház, opera és mozgásszínház nyelvét nálunk megismerve, megszeretve, sokféle színházi stílusban otthonossá válva választanának felnőtt színházat a nálunk felnövő generációk. A jelmondatunk is az, hogy „Együtt növünk fel!”. Felnőttként majd saját ízlésük és érdeklődésük dönti el, melyik színháznak lesznek törzsnézői. Ezeknek a gyerekeknek felnőttként is igényük lesz a színházra, nézők maradnak egész életükben, akik később gyerekszínházba is szívesen viszik majd a saját, és a rájuk bízott gyermekeket és fiatalokat” – véli Novák János.
Már a születés előtt
A Magyar Állami Operaház munkatársától megtudtuk, hogy az intézmény nem feltétlenül csak a színházi nevelést tűzte ki célul. Ennek sokkal inkább komplex változatát: a zenei nevelést, amelynek Kodály örök érvényű gondolata nyomán már a gyermek születése előtt kilenc hónappal meg kell kezdődnie. A művészet a gyermek értelmi, érzelmi fejlődéséhez nagyban hozzájárul, ennek következtében a felnövekvő nemzedékek társadalomban való létezésére is hatással van.
Részlet a Kolibri Színház TODA – A csoda gyereknyelven! című előadásából
Az intézmény repertoáron tart kifejezetten gyermekeknek szóló előadásokat, ilyen például Ránki György: Pomádé király új ruhája, vagy a mozarti Varázsfuvola keresztmetszete, a látványos Parázsfuvolácska, a János vitéz, a Szökdelés a szerájból, az Úrhatnám szolgáló és a Háry János, balett esetében pedig ilyen slágerdarab a Hófehérke és a 7 törpe. A felsős korosztály körében a Billy Elliot – a musical lett igen népszerű, a nyári bemutató óta több ezer fiatal látta a klasszikus balett-táncossá váló fiú történetét, Elton John zenéjével. A legendás Bohémélet előadásból már a 15-25 éves korosztály számára készült a 2.0 változat, amely mai miliőbe helyezi a szerelmi történetet. Témák tekintetében olyan darabokat választ az Opera az ifjabb generációk számára, amelyek nem haladják meg sem az érdeklődésüket, sem az egyes korcsoportok befogadásának kereteit.
Különféle karitatív és ifjúsági beavató előadásai által az Opera számos vidéki gyermek első színházi élményét biztosítja. Ezek a találkozások semmilyen addigi, általuk ismert művészi impulzushoz nem hasonlíthatók, ezért szinte garantáltan maradandó élményt nyújtanak a gyermekeknek és fiataloknak, így a későbbiekben nagy százalékuk lehetőségeihez mérten keresi, de legalábbis megragadja majd a hasonló programlehetőségeket.
Minden korcsoporthoz szólnak
Részlet a Kolibri Színház Macska voltam Londonban című előadásból
Beavató színházi programjaik keretében a legkisebbek épületlátogató programokra és hangszerismertető előadásokra jelentkezhetnek, melyek játékos formában mélyebb betekintést engednek a színház világába. A legnagyobb volumenű kezdeményezés, az OperaKaland – KultúrKaland 2013 májusában indult a középiskolás korosztály számára, melynek célja, hogy anyagi körülménytől és lakóhelytől függetlenül minden diákhoz eljussanak az operaházi műfajok, és amellyel az elmúlt 3 évben sikerült több mint 200 ezer diákot eljuttatniuk az Erkel Színházba. A nyári időszakban az egyetemista korosztályt ugyancsak speciális lehetőséggel szólítja meg az Opera: fiatal énekesei immár negyedik alkalommal vonultak ki a Sziget Fesztiválra, ahol várakozáson felüli sikereket értek el operaprogramjukkal a fesztiválozó fiatalok körében is. Az Opera nagyköveti programja szintén a gyermekekre fókuszál, amely azoknak az intézményeknek szól, amelyek a korosztályos határ miatt még nem kapcsolódhatnak be a Kalandba, vagy nem tudják utaztatni a gyerekeket. Ennek keretében hivatásukat, a műfajt és az Operaházat megszállottan szerető művészeket, színházi szakembereket szeretnének iskolájukat és a tanítást szintén megszállottan szerető pedagógusokkal összehozni. A program célja, hogy kulturális értelemben tágabb látókörű, operába járó fiatal nemzedéket neveljen – a gyermekeket, fiatalokat saját közegükben megszólítva.