Sigmund Freud több mint száz éve megkérdőjelezte az eredendő emberi jóságot, tétele szerint ugyanis az emberek természetüknél fogva önzőek, és elsősorban a saját egyéni túlélésükre összpontosítanak. Szerinte tehát valójában mindig rosszul viselkedünk – de valóban ilyen fekete-fehér lenne ez?
Türelem, dicséret és az ítélkezés hiánya
A viselkedésterapeuták szerint a türelem és az odafigyelés a „jóság” egyik legfőbb fokmérője. Értékes tulajdonság, amely azt jelzi, hogy a bajba kerültek vagy rászorulók gond nélkül fordulhatnak hozzád a problémájukkal, mert biztosan tudják, hogy nem éri ítélet őket a tévedésükért vagy tökéletlenségükért.
Az őszinte dicséret is jóságra utal – ha felismered a fontosságát annak, hogy elismerj másokat, akkor valószínűleg nagylelkű és széplelkű jellem is vagy egyben.
Ha úgy éled az életedet, hogy megpróbálsz nem beleesni az ítélkezés csapdájába, akkor bizonyára empatikus és toleráns ember vagy, ami egyértelműen a jót jelzi benned.
Az őszinte dicséret is jóságra utal – ha felismered a fontosságát annak, hogy elismerj másokat, akkor valószínűleg nagylelkű és széplelkű jellem is vagy egyben.
Ha úgy éled az életedet, hogy megpróbálsz nem beleesni az ítélkezés csapdájába, akkor bizonyára empatikus és toleráns ember vagy, ami egyértelműen a jót jelzi benned.