Szerepünk a felelős állattartásra való nevelésben – Így vélekednek a kutyatrénerek

Szerepünk a felelős állattartásra való nevelésben – Így vélekednek a kutyatrénerek

Címlap / Életmód / Család / Szerepünk a felelős állattartásra való nevelésben – Így vélekednek a kutyatrénerek / 3. oldal

Nemrég óvodások előtt tartottatok bemutatót. Milyen volt? Mik a tapasztalataitok? 

Most is, ahogy mindig, hatalmas örömmel fogadnak minket, vagyis igazából a kutyusokat, akikkel érkezünk. A gyerekeknek ők az élmény, és nem mi. Minden ilyen előadást ennek szemléletében tartunk, hiszen beszélhetek én nagyon izgalmas dolgokról, amikor azt látom a gyerekeken, hogy le sem veszik a kutyákról a szemüket, és csak azt várják, hogy mikor simogathatják meg őket, mikor kontaktálhatnak velük. Folyamatosan bevonjuk őket, és szerepeltetjük, élményeket igyekszünk nyújtani. Olyan élményeket, amelyekről még sokáig és sokaknak beszélni fognak.

Mindezt játékosan, hiszen a gyerkőcök (de egyébként a felnőttek is) imádnak játszani. A gyerekszáj, az otthoni sztorik, amik természetesen ilyenkor előkerülnek, nekünk is sokszor okoznak vidám perceket. Az a legnehezebb, amikor mindenki mesélni szeretne, és vannak egyszerre 20-an, 30-an. Ilyenkor nagyon kell figyelni, hogy az érdeklődésük is fennmaradjon, de a többiek se unják el magukat, hiszen a gyermekek figyelme nem köthető le túl hosszan. Pont, mint a kölyökkutyák! Izgalmasnak kell lennünk, ha uncsik vagyunk, elvesztettük őket.

A legutóbbi bemutatón is nagyon érdeklődő kis közönségünk volt, akik teljesen előítéletmentesen álltak Emilyhez és Masnihoz, szerettek volna mielőbb a közelükbe kerülni. Aranyosan végigülték a bemutatót, de alig várták, hogy vége legyen, és lehessen végre kutyázni. A gyerekek általában ilyenek… 

Kutyaiskolai bemutató gyerekeknek
Pusztay Photography

Volt valami vicces szituációtok egy-egy ilyen előadás kapcsán?

A mai napig nagyon jót nevetünk azon, amikor Detti Emilyvel kint állt a gyerekek előtt, és ahogy mondtam korábban, folyamatosan igyekszünk szerepeltetni őket, ezért kihívott egy kislányt is maga mellé. Éppen próbálta viccesen összefoglalni, hogy mi is fog történni, amikor is Emily felkelt a földről. Detti egy hanyagul odavetett „Fekszik!” vezényszóval próbálta visszaállítani a rendet, de mire visszafordította a fejét a kutyától, a kislány, aki mellette állt addig, már hason feküdt a földön…

Szerintetek a kutyaiskoláknak milyen szerep juthat a gyermekek felelősségre nevelésében?

Önmagában ezt nem is sarkítanám le kutyaiskolai szerepre. Aki már egy kutyaiskola környékén megfordul, ott nagy valószínűséggel már megfogalmazódott a szándék, illetve a kutya is adott már az esetek többségében. Itt valóban az ovik, és iskolák azok a helyszínek, ahol hatalmas fejlődést lehet elérni, hiszen ott a fejlődésre, alakításra váró kis célcsoport, a gyerekek.

Mi elsősorban ezért is szeretjük ezeket a bemutatókat, közös programokat, mert hosszútávon lehet a gyerekek formálásával a saját jövőnket is alakítani. Ez a generáció meghatározó főszereplője lesz a mi hátralévő életünknek, és ennyire talán lehetünk önzők.

Fotók: 

Pusztay Dorián – Pusztay Photography

Virágh Antal

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2 3

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást