Eszerint a legtöbb vizsgált alapvegyület és szájvíz kisebb vagy nagyobb fokú pusztítást végzett az egészséges hámsejtekben a 48 órás, folyamatos tesztidőszakban. A legbiztonságosabbnak a hipertiszta klór-dioxid bizonyult, a sejtélettani változások érintettségét jól mutató, legnagyobb morfológiai változásokat pedig a klórhexidin és a cetilpiridinium-klorid tartalmú szájöblítők okozták az egészséges sejtekben, a vizsgálati idő alatt.
A vizsgálatok részét képezte annak megállapítása is, hogy a szájvizek képesek-e a sejthalál egy speciális, programozott formáját, az apoptózist is kiváltani, illetve befolyásolják-e az íny hámsejtek életképességét. Az eredmények azt mutatták, hogy a már fent említett toxikus hatással párhuzamosan a sejtek ellenállóképessége is változott (bizonyos vegyületeknél és koncentrációknál csökkent, bizonyosoknál nőtt), és ennek hátterében a kutatók egy összetett folyamatsor hatásait feltételezik.
„A kutatás legfontosabb konklúziója, hogy a szájvizeket csak a csomagoláson szereplő ajánlásnak megfelelően, és a fogorvossal egyeztetve szabad használni.”
„Túlhasználat esetén persze nem arra kell gondolni, hogy az emberek elvesztenék a fogaikat, hiszen a szájvíz az evéssel-ivással kimosódik a szájüregből, de a kellő figyelem ezek folyamatos használatánál sem mellőzhető, mert hosszabb távon az egészséges hámsejtek károsodása sem kizárt” – tette hozzá dr. Kőhidai Zsófia. Olvass még a témában
Karácsonyi hagyománynak indult, csodás mézeskalácsos vállalkozás lett belőle – interjú @a_mezislany Rovó Krisztivel
Hogy nem híznak el az olaszok a szénhidrátoktól? A titkuk
Ezt hozza 2026. április 24. a numerológia szerint: tökéletes nap, hogy meghallgasd a másikat
Tippek a nyári fülledtség ellen, amik tényleg működnek
