Várakozás, majd vizsgálat
Kiültettek a folyosóra, hogy ott várjak, míg a vizsgáló orvoshoz kerülök. A társaságom nagyon vegyes volt. Nem voltak olyan sokan, de mindenkin látszott, hogy nem két perce ül a váróban. Úgy másfél óra várakozás után kerültem sorra, egy nagyon kedves fiatal doktornő vizsgált meg egy szűk helyiségben, amelyben ide-oda mászkáltak az orvosok, az asszisztensek. Kicsit fura helyzet volt, és eléggé kiszolgáltatott. Alaposan megvizsgált a doktornő, sok mindenre rákérdezett, majd közölte, hogy várjak kint, mert neki egyeztetnie kell a műszakvezető orvossal.
Kiderült, hogy a doktornőm még csak rezidens, ahogy szinte mindenki más, aki beteget vizsgál, és mindannyiuknak egyeztetni kell a vizsgálatok után a vezető orvossal. Hajnali 4 óra volt már, amikor kiderült, hogy semmi bajom. Azaz ők nem találtak semmit. Rákérdeztem, hogy nem végeznek-e más vizsgálatot… arra gondoltam, hogy esetleg egy hasi ultrahang beleférhetett volna, ha már vakbélgyanúval küldtek be. A kedves fiatal, rezidens doktornő azt mondta, a leleteim nem indokolják.
Másnap, azaz 10-én, magánúton elvégeztettem egy ultrahangot, ami egy csoda volt, hogy kaptam időpontot. Akciósan 16 ezer forintot fizettem. Kiderült, hogy minden szervem rendben van, minden normális. A doktor úr szerint valószínűleg soha nem fog kiderülni, hogy mi okozta azt az erős fájdalmat. (Tessék?) Olvass még a témában
