Elérkeztem egy újabb szakaszhoz a sportban, amikor szembe kellett néznem a motiváció hiányával. Az élet minden területén nehéz ez az állapot, de a sportnál különösen, hiszen talán ez az az elfoglaltság, melyről legkönnyebben lemondunk. Ilyenkor szükséges egy jó nagy adag elszántság a folytatáshoz.
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
5 apróság a fürdőszobában, amit minden vendég azonnal kiszúr
1/3 Motiváció hiánya
Bevallom öt hónap után akadályokba ütköztem. A heti hat napos intenzív sport annyira leszívta az energiámat, hogy egyre jobban éreztem a fáradtságot magamon. Érdekes volt ezt az oldalát is megtapasztalni, hiszen az elején épphogy ez a mennyiség töltött fel plusz energiával. Most pedig az ellenkezőjét éreztem. Míg korábban nem vettem volna figyelembe testem jelzéseit, ezúttal hallgattam rá és éreztem, hogy vissza kell vennem a tempóból. A heti hat nap kemény edzést megfeleztem és mellette pedig nagyon laza átmozgató tornát csinálok, ha éppen mozogni támadna a kedvem.
Az intenzív futást és erősítést magam mögött hagytam, legalábbis egy kis időre. A pilates továbbra is az edzésprogramom része, hiszen még mindig a legjobb és legeredményesebb gyógytornaként gondolok rá. Mióta elkezdtem a pilatest, megszűnt az összes kezdődő mozgásszervi problémám, ráadásul sokkal tónusosabbak lettek az izmaim. Mégis, a heti három pilates már soknak bizonyult a testemnek, ezért jelenleg kettőt iktatok be a hétbe.
2/3 Csak mértékkel!
Még az egészséges életmódot is túlzásba lehet vinni, ezért mindenkinek azt tanácsolnám, hogy mértékkel folytassa. Én hajlamos vagyok hatalmas lendülettel és elszántsággal belevetni magam a dolgokba, aztán a túlhajszoltság miatt folyamatosan csökken a motiváció. Arról nem is beszélve, hogy a testemnek sem adtam meg a kellő pihenést és regenerálódást. Mivel sokszor még este tízkor is edzésre kényszerítettem, nem tudott olyan ütemben és mértékben fejlődni, mint az elején. Folyamatos fáradtság és levertség társult az edzések mellé, plusz már éreztem magamon, hogy kényszerként fogom fel az egészet.
Ha egy napomba nem fért bele a mozgás, akkor késő este álltam neki edzeni, ami több kárt okozott, mint hasznot. Számolni kell azzal, hogy az esti edzések már nem lesznek olyan hatásosak, mivel testünk akkor már pihenésre van programozva. Ha ilyenkor még elkezdünk keményen edzeni, akkor olyan hormonok szabadulnak fel, melyek meggátolják a szervezet pihenését és regenerálódását.
Nehezebben alszunk el és nehezebben kelünk ki reggel az ágyból. A nap során enerváltnak érezhetjük magunkat, miközben meg vagyunk róla győződve, hogy az egészség mintaszobrai vagyunk, hiszen nem hagytuk ki az edzést. Majd másnap újra ráedzünk erre az állapotra és ez csak egyre rosszabb lesz. Nem hiába hangoztatják a legprofibb edzők is, hogy hagyjunk időt a pihenésre, mert sokszor jobb eredményeket érhetünk el pár nap pihenést beiktatva.
Az edzést továbbra sem szeretném elhanyagolni, mert nem mehetünk el a rengeteg pozitív hatása mellett, ha megfelelő mértékben végezzük. Nincs több fájdalom a testünkben, energikusabbak leszünk és ez hatással lesz a lelki és mentális egészségünkre is. A saját példámból tanulva viszont maradok a lecsökkentett mennyiségnél és jobban figyelek a testem jelzéseire.
Ha pihenni szeretne, akkor nem kényszerítem edzésre, viszont ha mozgásra lesz szüksége, akkor nem a fekvést választom majd. A legfontosabb pedig, hogy mindenki megtalálja azt a mozgásformát, ami tényleg örömmel tölti el és az edzés végén nem büntetve érzi magát.