Ha vidéken élsz, és gyakran sétálsz a természetben, biztosan megfigyelted már, mennyire megnyugtat és milyen jó kedvre derít a tiszta levegő, a fák, a fű, a hangok. Több tudományos kutatás bizonyította már, hogy ha sokat vagy a szabadban, nyugodtabb, boldogabb és kiegyensúlyozottabb lehetsz. Felsoroljuk, mennyi mindenben segít, ha akár a közeli parkba is kiszabadulsz néha!
A természet megnyugtat
Néha már maga a tudat elképesztően megnyugtató érzés tud lenni, hogy kicsit kiszakadtál abba a környezetbe, ami évmilliók óta változatlan, nem pörög, mint a lakott területek, és nem zajos, csak a madárcsicsergés zavarja meg a teljes csendet.
Ilyenkor ne nézegesd félpercenként a telefonodat, csak figyelj a környezetedre és a saját gondolataidra. Emészd meg azt, ami aznap, azon a héten, egészen addig a pillanatig történt veled, gondolkodj el azokon, amikre nem jut időd, és idézd fel a boldog pillanatokat.
Tölts magaddal néhány percet, amikor nem figyelsz a Facebook ismerősökre vagy az Instagramra, csak és kizárólag saját magadra.
Helyre teszi az egészséged
Egy japán kutatás kimutatta, hogy azok az emberek, akik minden nap sétálnak a természetben (még akkor is, ha az csak egy apró fás rész a házuk mellett), sokkal kevesebb kortizolt termeltek, mint azok, akik csak a betondzsungelben éltek.
A kortizolt más néven stresszhormonnak is nevezik, mert túltermelődése esetén sokkal idegesebbnek és stresszesebbnek érzed magad. A kísérletben résztvevő természetjáróknak ráadásul alacsonyabb volt a vérnyomása, és a pulzusa se szaladt az egyekbe.
Kapcsolódó cikkek
A szabadban töltött idő során több D-vitamin is ér, ami már alapból jobb kedvre derít, ráadásul az immunrendszered is erősebbé teszi.
Boldogság, gyere haza!
Az Environment and Behavior tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, van-e különbség az olyan pozitív dolgok iránt érzett boldogság, mint a család, a barátok vagy az egészség, és a természet miatt érzett boldogság között.
Kiderült, hogy a természettel való kapcsolatunk valamelyest különbözik a többi pszichológiai kapcsolatunktól, valahogy mélyebben éljük át, és a mindennapi életnél magasabb szintűnek tekintjük.
Ezt valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy míg a munkahelyi sikerek vagy egy jó beszélgetés a barátokkal múlandónak tűnik, addig a természetet állandónak és változatlannak értékeljük – így könnyebben helyezzük bele a boldogságunkat.
Lelassul az idő
Közhelynek számít, hogy a rohanó világunkban egyáltalán nem jut időnk semmi fontosra, de ha valaki kimegy a természetbe és eltölt ott néhány órát, tényleg rájön, miről is van szó.
A fák között, a végtelen mezőkön lelassul az idő, nem stresszelnek minket a határidők, a rohanó emberek, az, hogy folyton csak mozgást és változást látunk magunk körül.
A természetben rájövünk, hogy valójában nem is rohanunk sehova – érdemes időt szakítani arra, hogy ne csak öt percre, de hosszabb időre is leüljünk, és kicsit élvezzük, hogy néhány órára nincs semmi dolgunk.
