Ha vidéken élsz, és gyakran sétálsz a természetben, biztosan megfigyelted már, mennyire megnyugtat és milyen jó kedvre derít a tiszta levegő, a fák, a fű, a hangok. Több tudományos kutatás bizonyította már, hogy ha sokat vagy a szabadban, nyugodtabb, boldogabb és kiegyensúlyozottabb lehetsz. Felsoroljuk, mennyi mindenben segít, ha akár a közeli parkba is kiszabadulsz néha!
A természet megnyugtat
Néha már maga a tudat elképesztően megnyugtató érzés tud lenni, hogy kicsit kiszakadtál abba a környezetbe, ami évmilliók óta változatlan, nem pörög, mint a lakott területek, és nem zajos, csak a madárcsicsergés zavarja meg a teljes csendet.
Ilyenkor ne nézegesd félpercenként a telefonodat, csak figyelj a környezetedre és a saját gondolataidra. Emészd meg azt, ami aznap, azon a héten, egészen addig a pillanatig történt veled, gondolkodj el azokon, amikre nem jut időd, és idézd fel a boldog pillanatokat.
Tölts magaddal néhány percet, amikor nem figyelsz a Facebook ismerősökre vagy az Instagramra, csak és kizárólag saját magadra.
Helyre teszi az egészséged
Egy japán kutatás kimutatta, hogy azok az emberek, akik minden nap sétálnak a természetben (még akkor is, ha az csak egy apró fás rész a házuk mellett), sokkal kevesebb kortizolt termeltek, mint azok, akik csak a betondzsungelben éltek.
A kortizolt más néven stresszhormonnak is nevezik, mert túltermelődése esetén sokkal idegesebbnek és stresszesebbnek érzed magad. A kísérletben résztvevő természetjáróknak ráadásul alacsonyabb volt a vérnyomása, és a pulzusa se szaladt az egyekbe.
A szabadban töltött idő során több D-vitamin is ér, ami már alapból jobb kedvre derít, ráadásul az immunrendszered is erősebbé teszi.
Boldogság, gyere haza!
Az Environment and Behavior tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, van-e különbség az olyan pozitív dolgok iránt érzett boldogság, mint a család, a barátok vagy az egészség, és a természet miatt érzett boldogság között.
Kiderült, hogy a természettel való kapcsolatunk valamelyest különbözik a többi pszichológiai kapcsolatunktól, valahogy mélyebben éljük át, és a mindennapi életnél magasabb szintűnek tekintjük.
Ezt valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy míg a munkahelyi sikerek vagy egy jó beszélgetés a barátokkal múlandónak tűnik, addig a természetet állandónak és változatlannak értékeljük – így könnyebben helyezzük bele a boldogságunkat.
Lelassul az idő
Közhelynek számít, hogy a rohanó világunkban egyáltalán nem jut időnk semmi fontosra, de ha valaki kimegy a természetbe és eltölt ott néhány órát, tényleg rájön, miről is van szó.
A fák között, a végtelen mezőkön lelassul az idő, nem stresszelnek minket a határidők, a rohanó emberek, az, hogy folyton csak mozgást és változást látunk magunk körül.
A természetben rájövünk, hogy valójában nem is rohanunk sehova – érdemes időt szakítani arra, hogy ne csak öt percre, de hosszabb időre is leüljünk, és kicsit élvezzük, hogy néhány órára nincs semmi dolgunk.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!