Életmód / Táplálkozás

A sertéshús és a bevándorlásellenesség, avagy az étel kulturális szerepe manapság

Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, és valóban jelentősége van annak, hogy mit eszünk, és hogyan beszélünk róla. Úgy is mondhatnánk: az étel a személyiségünk része. Mindenkinek mást jelent egy finom ebéd, illetve a kultúrák, az egyes nyelvek további izgalmas jelentést adnak ahhoz, ami a tányéron van.

Népek nyelve – az étel

Egy dán nyelvtudós érdeklődését akkor keltette fel az étel ilyen kontextusban, amikor az óvodában tanulmányozta a gyerekek nyelvhasználatát. Megdöbbent, amikor az egyik tanár megkérdezett egy bevándorló gyermeket, hogy mi van az uzsonnásdobozában, és azért tartották egészségtelennek az elemózsiáját, mert nem hagyományos, dán rozskenyeret hozott, hanem pita volt a dobozban.

Az étel az egyik legjellemzőbb kulturális és politikai sajátossága egy népnek.

A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy néhány amerikai szülő komoly vitákat folytat az édességekről és a desszertekről, amelyek az amerikai gyerekek legkedveltebb táplálékának számítanak, Franciaországban viszont megtanítják a gyerekeket kritizálni az ételt, Svédországban pedig elsődlegesnek tartják, hogy mindenki ugyanazt az ennivalót egye, mert szerintük ez utal leginkább az egyenlőségre.

A bűnös sertés

Néhány évvel ezelőtt néhány iskolában levették a sertést a gyermekek menüjéről, mintegy válaszként az elhatalmasodó globalizációra és a bevándorlásra. Ekkor egy városi tanács megszavazta, hogy az iskolákban dán ételt kell felszolgálni a gyerekeknek, ami természetesen sertést is tartalmaz (Dánia élelmiszeripara a sertéstenyésztésen alapul).

A hagyományos ételnek számító sertéshús tehát nem csupán a tradíciót, de a bevándorlásellenességet is erőteljesen magába foglalta.

2016-ban népszavazást tartottak arról, hogy melyek a legfontosabb dán értékek, amelyek között a sertés előkelő helyet kapott.

A fenti esetek jól mutatják, hogy egy jellegtelennek számító étel (például sertéshús vagy rozskenyér) hogyan válik szimbólummá, és továbbgondolva azt is jelentheti, hogy aki sertéshúst eszik, nyíltan bevándorlásellenes nézeteket vall.

Régebben sokkal inkább a munkánk határozott meg minket, kevésbé az, hogy mit eszünk, manapság azonban az étel jelenti azt, hogy kik vagyunk valójában. Vegánnak lenni nem azt jelenti, hogy különleges vagy, csupán azt, hogy egy másik csoportnak vagy a tagja.

Az Egyesült Államokban a szülők arról beszélgetnek, hogy egészséges-e az étel, mégis ott küzdenek a legtöbben az elhízásból származó egészségügyi problémákkal.

Az étel a legjobb csapatépítő

Egy kis harapnivaló összehozza a családokat, és a társasági élet középpontja. A dán egyetemisták közül a sütemények ellen senki nem tiltakozik, még ha kifejezetten egészséges életet is él, és odafigyel az étkezésére. Úgy tűnik, a sütemény összehozza a társaságot.

Olvastad már?  5 fogfehérítő étel, aminek láthatóan azonnali hatása van

A számtalan diéta azonban, amelyeket az interneten találunk, és amelyek egészséges voltáról meg sem tudunk győződni különösebben, épp az étel társaságformáló szerepét veszi el, ráadásul egyre nő az étellel kapcsolatos betegségek, allergiák száma is, ami szintén csökkenti az előbb említett kohéziós erőt.

Ahhoz, hogy az ennivaló ne váljon bűnössé, egyre inkább elengedhetetlen, hogy pontosan ismerjük az étel eredetét.

Az is fontos lenne, hogy nyelvi eszközökkel újra ízletessé tegyük az egészséges és fenntartható ételeket, alapanyagokat, ugyanakkor elérhetővé is kell válniuk mindenki számára.

Kép forrása: romrodinka/depositphotos.com

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást