A kisgyerekek kíméletlenül őszinték. Persze amikor iskolába kerülnek, már valamennyi tudják, mit lehet a másiknak mondani és mit nem, de azért még próbálgatják a szárnyaikat, és meglehet, néha sértően viselkednek a gyerekünkkel szemben. Ez egyfajta dominancia harc is, amit sajnos nem kell és nem is lehet kikerülni. Megindulnak a klikkesedések, ami egy teljesen természetes folyamat, hiszen mindenki legfőbb vágya, hogy tartozzon valahová.
Persze egy osztályban akár 25-30 gyerek is lehet összezárva, így nem csoda, hogy kisebb csoportok alakulnak ki azon belül is, mivel mindenki azokat az embereket keresi, akik személyisége a legközelebb áll az övékhez. Viszont mindenhol vannak úgynevezett magányos farkasok, akik annyira visszahúzódóak, hogy képtelenek kialakítani normális baráti kapcsolatokat. Persze ez roppant nehéz helyzet mind a szülőnek, mind az érintettnek, viszont erőszakkal nem mehetünk semmire, hogy közeledjen mások felé.
Ebben mi, szülők, keveset segíthetünk, viszont megkérhetjük a tanárt, hogy figyeljen oda jobban rá, és próbálja jobban bevonni a csoportos foglalkozásokba, hogy ne kerüljön peremre, és megtanulja, hogyan vállalhatná fel önmagát és kamatoztathatná valamely tehetségét. Olvass még a témában
