Sokat beszélünk arról, hogy a fast fashionnek milyen szerepe van a környezetkárosító folyamatokban. Most kicsit mélyebbre ástunk a kérdésben.
Szintetikus anyagok (poliészter, nejlon és akril)
Laura Balmond, az Ellen MacArthur Alapítvány (EMF) környezetvédelmi jótékonysági szervezetének Make Fashion Circular projektmenedzsere elmondta, hogy a szintetikus szöveteket általában olajból állítják elő, és ez a textilgyártáshoz felhasznált anyagmennyiség 63%-át teszi ki.
Ebben az ágazatban a legelterjedtebb anyagok a poliészter (55%), ezt követi a nejlon (5%) és az akril (2%). Míg a műanyag alapú szálak nem igényelnek mezőgazdasági földterületet, és kevés vizet használnak a gyártáshoz és a feldolgozáshoz, más módon negatívan hatnak a környezetre.
Nemcsak mert a szintetikus anyagok nem bomlanak le biológiailag, hanem mert nyersanyaguk a petrolkémiai iparra támaszkodik. Vagyis ez a divatipar a fosszilis üzemanyagok kitermelésétől függ.
A szintetikus ruházat és anyag kitermelése, gyártása és szállítása során felmerülő környezeti hatásokon kívül „a fosszilis tüzelőanyagok használata más káros helyzeteket is magával hoz. Beleértve az olajszivárgást, a metánkibocsátást, a vadon élő állatok megzavarását és a biodiverzitás csökkenését” – mondja Wilby.
Ebben az ágazatban a legelterjedtebb anyagok a poliészter (55%), ezt követi a nejlon (5%) és az akril (2%). Míg a műanyag alapú szálak nem igényelnek mezőgazdasági földterületet, és kevés vizet használnak a gyártáshoz és a feldolgozáshoz, más módon negatívan hatnak a környezetre.
Nemcsak mert a szintetikus anyagok nem bomlanak le biológiailag, hanem mert nyersanyaguk a petrolkémiai iparra támaszkodik. Vagyis ez a divatipar a fosszilis üzemanyagok kitermelésétől függ.
A szintetikus ruházat és anyag kitermelése, gyártása és szállítása során felmerülő környezeti hatásokon kívül „a fosszilis tüzelőanyagok használata más káros helyzeteket is magával hoz. Beleértve az olajszivárgást, a metánkibocsátást, a vadon élő állatok megzavarását és a biodiverzitás csökkenését” – mondja Wilby.