Elsődleges szempont a minőség
Hasznosítsd újra, alakítsd át és ne vegyél többet, mint amennyire szükséged van. Ha ezeket a szabályokat betartod, amikor a gardróbodat rendezed, máris nagyon sokat tettél a környezeted érdekében.
Vásárláskor természetesen az elsődleges szempont a minőség és a kihasználtság. Ha valamint évekig, vagy akár évtizedekig használsz, sokkal kisebb terhes teszel a környezetedre, mintha egy szezon után kidobod és másikat veszel helyette.
Érdemes azonban az összetevők listájára is vetni egy pillantást, ha fontos számodra a fenntartható divat. A környezet szempontjából legrosszabb szövetek: pamut, szintetikus anyagok és állati eredetű anyagok
Vásárláskor természetesen az elsődleges szempont a minőség és a kihasználtság. Ha valamint évekig, vagy akár évtizedekig használsz, sokkal kisebb terhes teszel a környezetedre, mintha egy szezon után kidobod és másikat veszel helyette.
Érdemes azonban az összetevők listájára is vetni egy pillantást, ha fontos számodra a fenntartható divat. A környezet szempontjából legrosszabb szövetek: pamut, szintetikus anyagok és állati eredetű anyagok
Pamut
Noha a gyapot természetes rost, amely élettartama végén biológiailag lebomlik, egyúttal a környezetre leginkább igényes növények egyike is.
Alice Wilby, a fenntartható divat tanácsadója és az Extinction Rebellion szóvivője elmondta az Independentnek, hogy a pamut „termesztése és feldolgozása is nagyon vízigényes”. Egyetlen farmer elkészítéséhez 37.000 és 75.000 liter közötti vízre van szükség, egyetlen póló előállításához pedig több mint 11.000 liter vizet használnak el.
A divatszakértő hozzáteszi, hogy a gyapottermesztés során növényvédő szereket és mérgező vegyszereket is használnak, amelyek a földbe és a vízkészletekbe szivárognak.
„A pamut, mint növény, már azelőtt is káros hatással van az emberekre és a bolygóra, hogy ruhaanyag készülne belőle.”
A Fashion For Good szerint a hagyományos gyapottermelés az összes világszerte felhasznált peszticid hatodát teszi ki. Káros vegyi anyagokkal terheli a farmereket és a helyi közösségeket. Ezt az állítást támasztják alá az Egészségügyi Világszervezet adatai, amelyek szerint a fejlődő országokban körülbelül 20 000 ember hal meg rákban vagy szenved el vetélést a pamutra permetezett szerek következtében.
Alice Wilby, a fenntartható divat tanácsadója és az Extinction Rebellion szóvivője elmondta az Independentnek, hogy a pamut „termesztése és feldolgozása is nagyon vízigényes”. Egyetlen farmer elkészítéséhez 37.000 és 75.000 liter közötti vízre van szükség, egyetlen póló előállításához pedig több mint 11.000 liter vizet használnak el.
A divatszakértő hozzáteszi, hogy a gyapottermesztés során növényvédő szereket és mérgező vegyszereket is használnak, amelyek a földbe és a vízkészletekbe szivárognak.
„A pamut, mint növény, már azelőtt is káros hatással van az emberekre és a bolygóra, hogy ruhaanyag készülne belőle.”
A Fashion For Good szerint a hagyományos gyapottermelés az összes világszerte felhasznált peszticid hatodát teszi ki. Káros vegyi anyagokkal terheli a farmereket és a helyi közösségeket. Ezt az állítást támasztják alá az Egészségügyi Világszervezet adatai, amelyek szerint a fejlődő országokban körülbelül 20 000 ember hal meg rákban vagy szenved el vetélést a pamutra permetezett szerek következtében.
Olvass még a témában
Szintetikus anyagok (poliészter, nejlon és akril)
Laura Balmond, az Ellen MacArthur Alapítvány (EMF) környezetvédelmi jótékonysági szervezetének Make Fashion Circular projektmenedzsere elmondta, hogy a szintetikus szöveteket általában olajból állítják elő, és ez a textilgyártáshoz felhasznált anyagmennyiség 63%-át teszi ki.
Ebben az ágazatban a legelterjedtebb anyagok a poliészter (55%), ezt követi a nejlon (5%) és az akril (2%). Míg a műanyag alapú szálak nem igényelnek mezőgazdasági földterületet, és kevés vizet használnak a gyártáshoz és a feldolgozáshoz, más módon negatívan hatnak a környezetre.
Nemcsak mert a szintetikus anyagok nem bomlanak le biológiailag, hanem mert nyersanyaguk a petrolkémiai iparra támaszkodik. Vagyis ez a divatipar a fosszilis üzemanyagok kitermelésétől függ.
A szintetikus ruházat és anyag kitermelése, gyártása és szállítása során felmerülő környezeti hatásokon kívül „a fosszilis tüzelőanyagok használata más káros helyzeteket is magával hoz. Beleértve az olajszivárgást, a metánkibocsátást, a vadon élő állatok megzavarását és a biodiverzitás csökkenését” – mondja Wilby.
Ebben az ágazatban a legelterjedtebb anyagok a poliészter (55%), ezt követi a nejlon (5%) és az akril (2%). Míg a műanyag alapú szálak nem igényelnek mezőgazdasági földterületet, és kevés vizet használnak a gyártáshoz és a feldolgozáshoz, más módon negatívan hatnak a környezetre.
Nemcsak mert a szintetikus anyagok nem bomlanak le biológiailag, hanem mert nyersanyaguk a petrolkémiai iparra támaszkodik. Vagyis ez a divatipar a fosszilis üzemanyagok kitermelésétől függ.
A szintetikus ruházat és anyag kitermelése, gyártása és szállítása során felmerülő környezeti hatásokon kívül „a fosszilis tüzelőanyagok használata más káros helyzeteket is magával hoz. Beleértve az olajszivárgást, a metánkibocsátást, a vadon élő állatok megzavarását és a biodiverzitás csökkenését” – mondja Wilby.
A cikk folytatódik, lapozz!
