Túl sok stressz
Feszültség hatására turbó fokozatra kapcsol a szimpatikus idegrendszerünk. Testünk így készül fel egy esetleges „harcolj vagy menekülj” helyzetre, s ez csökkenti a nyáltermelést. Ez azért következik be, mert az említett testváladékra kizárólag táplálkozás során van szükség, krízisben tehát fölöslegessé válik.
A kiszáradt száj pedig kedvező közeget biztosít a rossz leheletért felelős baktériumok elszaporodásának. A stressz-szint tudatos csökkentése mellett gyorssegélyt nyújt egy pohár víz elkortyolása, valamint a cukormentes rágógumi csócsálása.
Nyálkő
A bizarr nevű képződményekről sokan még csak nem is hallottak – pedig pontosan azt jelenti a szóösszetétel, aminek első látásra tűnik. Nyálkő akkor alakul ki, ha az ételmaradék a nyál vegyületeivel kölcsönhatásba lép, és olyan kristályos keveréket alkot, ami eldugítja a nyálmirigyek kivezetését.
Az eredmény a már említett szájszárazság. Súlyos esetben duzzanat jelentkezhet az állkapocsban, ami étkezés során még nagyobb fájdalommal járhat – hiszen a megtermelt nyál nem tud kijutni a szájba. A kisebb nyálkövek maguktól kiürülnek, a méretesebbeket azonban sebész távolíthatja el.
Rossz szájvíz
A szájvíz használata helyes döntés szájhigiénés szempontból. Más kérdés, hogy paradox módon olykor éppen ez az antibakteriális vegyület vezethet rossz lehelethez. Amennyiben alkohol tartalmú folyadékkal öblögetsz, ezzel gátolod a vízvisszatartásért felelős hormon kiválasztódását a szádban.
Természetesen nem kell lemondanod a szájvíz használatáról, mert egyébként rendkívül hasznos – csak figyelj oda, hogy alkoholmentes változat mellett tedd le a voksodat!
Bakteriális fertőzés
Az orrot, a szájat vagy a torkot érintő bakteriális fertőzés is okozhat rossz leheletet. Arcüreg- vagy mandulagyulladás esetén például gyakori ez a roppant kellemetlen kísérőtünet. A hemzsegő baktériumok mellékterméke a szag elsőszámú forrása. Jó hír, hogy megfelelő kezelés esetén a gyulladással egyidejűleg elmúlik a probléma.
Addig is fokozott szájhigiéniás intézkedésekkel – gyakoribb fogmosással és cukormentes rágógumi használatával – tehetsz az átmeneti halitózis átvészeléséért.
Gyógyszer
Többféle elterjedt gyógyszer tartalmaz olyan összetevőt, amely valamilyen módon rossz lehelet kialakulásához vezethet. Ide sorolhatóak például a nitrátos készítmények, amiket elsősorban értágításra használnak; egyes kemoterápiás szerek; valamint nyugtatók és altatók is.
Az erőteljes aktív összetevők a nyállal reakcióba lépve bűzös mellékterméket állíthatnak elő, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szájszárazság mellékhatásként hasonló panaszokat idézhet elő.
Túl sok fehérje
A proteindiéta reneszánszát éli manapság, pedig mint mindennek, amiben a „diéta” szó szerepel, megvannak a maga hátrányai. Amennyiben túl kevés szénhidrátot és túl sok fehérjét veszel magadhoz, a májad a zsírtartalékokért nyúl. Ehhez ketonok termelésére van szükség, amelyek sajátos fémes szaggal rendelkeznek.
Ugyanez figyelhető meg a cukorbetegeknél is – biztosan hallottad már, hogy a fémes lehelet a diabétesz jellemző tünete. Ha tehát ilyet tapasztalsz magadon, egy vérvétel mindenképpen szükséges!
Piros betűs napok
Nőként különös figyelmet kell fordítanod a szájhigiénia megőrzésére a menstruációt megelőző napokban, illetve magán a „piros betűs ünnepen”. Ilyenkor ugyanis az íny vörösebbé, duzzadtabbá és gyulladttá válhat a magasabb ösztrogénszint miatt.
A gyulladt foghús vonzza az olyan baktériumokat, amelyek illékony kénvegyületeket termelnek – és már kész is a szájszag! Huzamosabb ideig fennálló, ismeretlen eredetű halitózis esetén keresd föl a fogorvosodat és a háziorvosodat is, hiszen kivizsgálásra lehet szükség!