Vidéki státuszharc
A kétezres évek környékén a technológia mellett a közlekedés is szintet lépett: a nehéz, felfújható kerekű, békebeli rollereket hirtelen leváltották az összecsukható alumínium rollerek. Ez volt a guruló szabadság netovábbja, és ha birtokoltál egyet, azonnal az utca királyává váltál. A szülők persze joggal fogták a fejüket, hiszen egy kisebb vagyonba kerültek. Azon a nyáron még a szokásosnál is több lila folttal és lehorzsolt térddel érkeztünk haza, de az élmény mindent megért. Nekem végül nem lett rollerem, cserébe legalább annyira menő, egysoros görkorcsolyával száguldoztam a környéken. A mai napig érzek egy kis szívfájdalmat, ha felidézem, mennyire csalódott voltam a roller hiánya miatt, de ha józan ésszel visszagondolok, milyen meredek domboldalakon és milyen kritikán aluli útviszonyok között száguldoztam a görkorimon – és hányszor kötöttem ki a sebészeten, hogy valamimet összevarrják –, el kell ismernem, hogy a szüleim bölcsen döntöttek.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
