Szinte mindenkinek van egy rémálma gyerekkorából, amire még felnőttként is emlékszik. Ha magára az álomra nem is, de arra a szorongató, rettenetes érzésre biztosan, amit akkor megtapasztalt. Különös, hogy a rémálmok felnőtt korunkban is ugyanolyan hatással vannak ránk, és akár az egész napunkat meghatározhatják. A kutatók ezért előszerettel vizsgálják, mi lehet a rémálmok hátterében és milyen betegségek hírnökei lehetnek.
A kutatások szerint a lányok serdülőkor és kora felnőttkor között gyakrabban riadnak fel éjszaka, verejtékben úszva egy-egy lidércnyomás miatt, mint a férfiak. Ennek hormonális okai lehetnek, de ha hetente többször előfordul, akkor érdemes kivizsgáltatni a hátterét.
Többféle rémálom létezik
A rémálmokat kategorizálni kell ahhoz, hogy elemezni lehessen őket:
- Enyhe zavar: hetente átlagosan kevesebb, mint egy rémálom.
- Mérsékelt zavar: hetente egy vagy több rémálom, de nem csak éjszaka, hanem a délutáni szieszta idején is.
- Súlyos zavar: szorongató vízió hetente többször, akár minden elalváskor.
A rémálmok gyakoriak a poszttraumás stresszben szenvedők körében. Egy 2008-as tanulmány kimutatta, hogy az állapot a borderline személyiségzavarhoz is köthető. Ugyanakkor tévhit, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásai lehetnek a rémálmok, bár kétségkívül lehet összefüggés a gyógyszerek és az éjszakai kellemetlen fantazmagóriák között.
Köztudott, hogy sokszor nem emlékszünk az álmainkra. Ez a tény megnehezíti, hogy a negatív álomképeket felidézzük a reggeli ébredés után. Vannak azonban egyértelmű jelei annak, hogy éjszaka valami kellemetlen, félelmetes képsorozatot alkotott az agyunk, ezek pedig a következők:
- nappali fáradtság
- rossz közérzet
- koncentrálási nehézségek
- romló eredmények a munkahelyen vagy az iskolában
- társaságkerülő magatartás
- fokozott szorongás és félelem napközben
- félelem az elalvástól
Kognitív képességek és rémálmok
Egy igen részletes orvosi kutatás 2021-ben összefüggést talált a középkorú emberek rendszeres rémálmai és a hanyatló kognitív képességek között. Az eredmények arra a megállapításra juttatták az orvosokat, hogy az időskori demencia évekkel korábban megjósolható lenne, ha az érintettek komolyabban vennék az álmaikat és éjszakai negatív élményképekről gyakrabban számolnának be, esetleg háziorvosukat is értesítenék ezekről.
A rémálmok megtapasztalása persze nem azt jelenti, hogy borítékolható az időskori demencia. Vannak egyéb tényezők is, amelyek a lidércnyomások okozói. Az alvási apnoé például egy tipikusan ilyen betegség, amit szintén érdemes kivizsáltatni és kezelni. Egy másik betegség, a nyugtalan láb szindróma is állhat a rémálmok hátterében.
A mellékhatásokról szóló betegtájékoztatóban ritkán kerül említésre, de az alvásban igen fontos szerepet játszó REM-fázist elnyomhatják bizonyos gyógyszerek, ami szintén rémálmokat okozhat.
Ezt úgy lehet a legegyszerűbben kideríteni, hogy megpróbálunk visszaemlékezni, mikor kezdődtek a rémálmok és akkoriban elkezdtünk-e valamilyen új gyógyszeres kúrát. Ha ez csak időszakos kúra, akkor ki kell várni a végét, ám ha hosszan tartó szedés javasolt, akkor érdemes beszélni a kezelőorvossal, hogy egy másik készítményt írjon fel.
A Webmd.com online orvosi magazinban megjelent cikk szerint a rémálmok alváshiány okozhatnak, ami pedig számos egészségügyi állapotot eredményezhet. Súlyos esetben akár szívbetegséget vagy a depressziót is, enyhébb esetben elhízást.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Szakemberek szerint orvosi kivizsgálásra van szükség, ha hetente többször gyötörnek minket rémálmok és ez a nappali képességeinkre, közérzetünkre is hatással van. Gyakran alkalmazott módszer a gyógynövényes, nyugtató teák esti kortyolgatása, a nyugodt alvási környezet megteremtése, az illóolajak jótékony hatásainak kipróbálása. Ám, ha egyik szelíd gyógymód sem vezet eredményre, akkor érdemes szakemberhez fordulni, aki képes megtalálni a rémálmok mögött rejtőző konkrét okokat.