Szinte mindenkinek van egy rémálma gyerekkorából, amire még felnőttként is emlékszik. Ha magára az álomra nem is, de arra a szorongató, rettenetes érzésre biztosan, amit akkor megtapasztalt. Különös, hogy a rémálmok felnőtt korunkban is ugyanolyan hatással vannak ránk, és akár az egész napunkat meghatározhatják. A kutatók ezért előszerettel vizsgálják, mi lehet a rémálmok hátterében és milyen betegségek hírnökei lehetnek.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
A kutatások szerint a lányok serdülőkor és kora felnőttkor között gyakrabban riadnak fel éjszaka, verejtékben úszva egy-egy lidércnyomás miatt, mint a férfiak. Ennek hormonális okai lehetnek, de ha hetente többször előfordul, akkor érdemes kivizsgáltatni a hátterét.
Többféle rémálom létezik
A rémálmokat kategorizálni kell ahhoz, hogy elemezni lehessen őket:
- Enyhe zavar: hetente átlagosan kevesebb, mint egy rémálom.
- Mérsékelt zavar: hetente egy vagy több rémálom, de nem csak éjszaka, hanem a délutáni szieszta idején is.
- Súlyos zavar: szorongató vízió hetente többször, akár minden elalváskor.
A rémálmok gyakoriak a poszttraumás stresszben szenvedők körében. Egy 2008-as tanulmány kimutatta, hogy az állapot a borderline személyiségzavarhoz is köthető. Ugyanakkor tévhit, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásai lehetnek a rémálmok, bár kétségkívül lehet összefüggés a gyógyszerek és az éjszakai kellemetlen fantazmagóriák között.
Köztudott, hogy sokszor nem emlékszünk az álmainkra. Ez a tény megnehezíti, hogy a negatív álomképeket felidézzük a reggeli ébredés után. Vannak azonban egyértelmű jelei annak, hogy éjszaka valami kellemetlen, félelmetes képsorozatot alkotott az agyunk, ezek pedig a következők:
- nappali fáradtság
- rossz közérzet
- koncentrálási nehézségek
- romló eredmények a munkahelyen vagy az iskolában
- társaságkerülő magatartás
- fokozott szorongás és félelem napközben
- félelem az elalvástól
A cikk folytatódik, lapozz!
40 év felett: Párkeresés anyaként – Álom vagy rémálom?
