Bekapod a villányi salátát, ami tele van reggeltől frissen vágott paprikával, káposztával, répával, aztán egy óra múlva úgy érzed, mintha egy léggömböt nyeltél volna. Pedig csak azt tetted, amit mindenki tanácsol: zöldséget ettél, sokat, nyersen. A gond nem a salátában van, hanem abban, ahogyan hozzá viszonyulunk – pontosabban abban, ahogyan a szánk és a bélrendszerünk dolgozza fel.
Miért puffaszt a saláta, ha ilyen egészséges?
A nyers zöldségek sejtfalát cellulóz veszi körül, ami egy rendkívül kemény, rostos anyag. Az emberi emésztőrendszer nem termel olyan enzimet, amely önmagában lebontaná ezt a szerkezetet, ezért a munka nagy része mechanikus: a fogaknak és a rágásnak kell szétroncsolnia a sejtfalakat, hogy a bennük lévő tápanyagok, illetve a bélbaktériumok számára fermentálható rostok hozzáférhetővé váljanak.
Ha ez a mechanikai előfeldolgozás elmarad, a nagyobb rostdarabok érintetlenül érkeznek a vastagbélbe, ahol a bélflóra hirtelen, koncentráltan kezdi bontani őket, és ez a folyamat gázképződéssel jár. Olvass még a témában
Húsmentes napokra: 10 zöldség magas fehérjetartalommal, amivel helyettesítheted a húst
Mi a legdurvább sztorid a „bedobjuk a vízbe, hogy megtanuljon úszni” nevelési-korszakból?
Van 6 hétköznapi élelmiszer, amit SOHA ne fogyassz nyersen
Van 5 praktika, amivel végre megértheted a legkuszább álmaidat is
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
