Az orosz megszállás nem csak látható rombolást, hanem mély, láthatatlan sebeket is ejt az Ukrajnában élők mentális egészségében. A PTSD, vagyis a poszttraumás-stressz szindróma nem csak a frontvonalon lévőket érintheti, hanem bárkit.
Röviden a PTSD-ről
A poszttraumás stressz szindrómát valamilyen traumatikus élmény váltja ki, ennek hatására pedig kognitív és vegetatív tünetek is megjelenhetnek. Az ebben szenvedők gyakran élik újra a velük történteket, nem csak álmukban, hanem emlékeikben is. Ezek az emlékek gyakran hirtelen jelentkeznek, akár naponta többször is betörnek a betegek gondolataiba. Egy kutatás szerint pedig az emberek által okozott katasztrófák nagyobb eséllyel vezetnek a PTSD kialakulásához, mint a természeti jellegűek.
A szindróma kiváltó okai:
Az elsődleges kiváltó ok az egyszer vagy többször átélt – vagy látott – trauma, mely lehet háború, szexuális erőszak, baleset. Valószínűleg a stressz, az örökölt mentális problémák, illetve az agy kémiai, hormonális változásai is hajlamosítható tényezőnek számítanak. Rizikófaktor lehet az intenzív, vagy hosszan tartó trauma (bármely életkorban), más mentális problémák megléte (pl. szorongás, depresszió), alkoholproblémák, támogató közösségi hiánya és az olyan munkahely, ahol nagy eséllyel találkozik valaki traumatikus élményekkel (katonaság).
Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetségének kutatása szerint a háborút átélő gyerekek 47 százalékánál alakul ki PTSD.
Szintén ebből a kutatásból derült ki az is, hogy nem feltétlenül kell átélniük a borzalmakat ahhoz, hogy kialakuljon a poszttraumás stressz zavar, elég lehet annyi is, ha látják a híradásokat.
A PTSD tünetei:
A tünetek általában a traumát követő 1 hónapban jelennek meg, de előfordulhat, hogy csak évekkel később jelentkeznek. A Mayo Clinic négy csoportra osztotta őket: váratlanul betörő emlékek, elkerülés, negatív változások a hangulatban és gondolkodásban, illetve fizikai és lelki változások. Ezek az idő múlásával, illetve egyénenként változhatnak.
Betörő gondolatok:
- újra és újra akaratlanul jelentkező negatív emlékek
- a traumatikus helyzet ismételt átélése, mintha akkor történne
- rémálmok
- komoly érzelmi vagy fizikai reakciók arra, ami emlékeztet a traumára
Elkerülés:
- a traumatikus eseményre emlékezés, vagy az élményről való beszélgetés elkerülése
- emberek, dolgok, helyek kerülése, melyek a traumára emlékeztetnek
- Negatív hangulati és gondolati változások:
- alapvetően negatív hozzáállás
- reménytelenség érzése
- memóriaproblémák
- megnehezedik a közeli kapcsolatok fenntartása
- eltávolodás másoktól
- a munkateljesítmény csökkenése
- a korábban kedvelt dolgok iránti érdeklődés hiánya
- közöny
A fizikai és érzelmi reakciók változásai:
- ijedtség, éberség
- folyamatos készenlét
- önkárosító viselkedés (túlzott alkoholfogyasztás, gyors vezetés)
- alvászavarok
- koncentrációs problémák
- ideges kitörések, sírási rohamok, agresszív viselkedés
- bűntudat, szégyenérzet
- szédülés
- izzadás
A 6 évnél fiatalabb gyerekeknél a fenti tünetek mellett előfordulhat még a traumatikus élmény újrajátszása játékokkal, illetve rémálmok is jelentkezhetnek náluk.
A PTSD kezelése
A poszttraumás stressz szindrómát pszichoterápiával, illetve gyógyszerekkel (antidepresszánsok, nyugtatók, szorongáscsökkentők) is lehet kezelni, a gyógyulási idő viszont mindenkinél eltérő lehet. Érdemes szakemberhez fordulni a tünetek jelentkezése után, hiszen később depresszió, szorongás és függőségek is kialakulhatnak kezelés hiányában.
Ezekből is látszik, mennyire komoly mentális problémákat okozhat az ukrajnai helyzet – és ez „csak” egy a sok közül. Sajnos az is tény, hogy nem kell feltétlenül ténylegesen részt venni a harcban, hogy valaki ilyen állapotba kerüljön.