Ami mindenbe beleszól: a genetika
A poszttraumás stressz szindrómára is lehet fogékony az ember. Akik a szerotonin – hangulatot befolyásoló hormon – termelődéséhez köthető gének közül, azok meghatározott formáit hordozzák (TPH1, TPH2), nagyobb eséllyel lesznek betegek.
Ezek az anyagok a szerotonintermelődést gátolják bizonyos fokig. Erre az 1988-as, igen súlyos örmény földrengés kapcsán jöttek rá a kutatók, amikor 12 család, kétszáz tagjának DNS-mintáit elemezték.
Ezek az anyagok a szerotonintermelődést gátolják bizonyos fokig. Erre az 1988-as, igen súlyos örmény földrengés kapcsán jöttek rá a kutatók, amikor 12 család, kétszáz tagjának DNS-mintáit elemezték.
A nők veszélyeztetettebbek?
Patkányokon végzett kísérletek során kutatók rájöttek, hogy a hímpéldányokban egy fehérje szabályozza és csökkenti a stressz jeleket, ám a nőstényekben nincs meg ez a fehérje. A stressz jeleit felerősítő fehérje viszont nagyobb számban van jelen a nőstényállatokban.
Oka, hogy az úgy nevezett CRF hormon különbözőképpen választódik ki és kötődik a nemeknél ezekhez a fehérjéhez. Kísérleteket eddig még csak állatokon végeztek, de statisztikák alapján kimutatható, hogy stressz hatására a nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a poszttraumás stressz és depresszió.
Oka, hogy az úgy nevezett CRF hormon különbözőképpen választódik ki és kötődik a nemeknél ezekhez a fehérjéhez. Kísérleteket eddig még csak állatokon végeztek, de statisztikák alapján kimutatható, hogy stressz hatására a nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a poszttraumás stressz és depresszió.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Az Életmód rovat legjobbjai minden kedden a postaládádban
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
