Eddig úgy tűnik, öt piramist találtak Boszniában. Az elmúlt évtizedben sok érdekes hír kapott szárnyra, többek között az is, hogy ezek a piramisok – bár úgy vélik, 29 000 évesek – betonszerű anyagból készültek, sőt, állítólag székely-magyar rovásírást is találtak benne. A piramisok léte, általában minden piramisé, és a hozzá tartozó legendák, a mesék világába repítik a képzeletet. Ám vannak tények…
2006
Ekkor már műholdas képeket elemeztek, melyek nem csak három hegy különösen szabályos elhelyezkedését vizsgálták, hanem ekkor vették észre azt is, hogy ezek a hegyek másképp melegednek fel és hűlnek le, mint a többi.
Úgy gondolták – és ez be is bizonyosodott – hogy ezek a hegyek üregesek. Ekkor már Ali Abdullah Barakat, az egyik leghíresebb piramiskutató úgy vélte, hogy valóban piramisokról van szó.
A háromból végül öt piramis lett
Nevük szerint van Nap, Hold, Sárkány, Szeretet és a Föld temploma piramis. Érdekesség, hogy a felszíni formák és Osmanagic szerint kilenc piramis alakzat van. A piramisok Szarajevotol 30 km-re, Visoko város mellett vannak.
A munkálatok megkezdését a bosnyák származású amatőr régész, Semir Osmanagic kezdeményezte, és vezette egy darabig. Az ásatásokat nehezítette, hogy egyéb korokból származó régészeti leletek is találhatók ezen a területen.
A hitelesség kérdése
Az amatőr régész, Osmanagic, régebben írt egy könyvet a maják származásáról, mely megkérdőjelezte hitelességét a piramisok ügyében is, ám tény, hogy végül a túlzottan szabályos hegyek alatt valóban piramisokat találtak.
Osmanagic hitelességének megkérdőjelezése után az ásatások vezetését egy profi régésznek adták át, Mislav Hollósnak.
Az ősi ,,beton”
A Zenicai Egyetemen megvizsgálták azt az anyagot, melyet betonnak gondoltak a laikusok. Erről kiderült, hogy ez az anyag jóval keményebb, tartósabb a betonnál, sűrűsége is nagyobb.
Az is kiderült, vagy legalábbis úgy tűnik, hogy nem mesterséges anyagról van szó, hanem természetes kőzetről.
A rovásírás titka
Szakács Gábor és Fredrich Klára, magyar íráskutatók a székely-magyar rovásírás 21 betűjét azonosították a köveken. Feltételezik, hogy a piramisokat – eddig úgy hitték – összekötő alagút egy későbbi bánya alagút, és ekkor kerülhettek oda a rovásbetűk.
Érdekesség, hogy a boszniai piramison két jel azonosítható az amerikai totnák piramis lépcsőjén található két írásjellel. Előbbi jelentése: magas tengely, míg a totonák piramison található jel jelentése: magas folyó. Emiatt egyben biztosak a kutatók: a boszniai piramis kultikus hely volt.
Az alagút
300 méter hosszú, mely a hivatalos álláspont szerint a piramisoktól több kilométerre húzódó egyetlen folyosó.
Ez nem volt elzárva a környéken élők elől, mindig is tudták, hogy az alagút ott van, sőt, az alagutat gyerekek is végig járták.
A világ piramisai
Úgy tűnik, egyre több piramist érint meg újra a nap fénye. Ez pedig gondolkodásra készteti nem csak az átlagembereket, hanem a régészeket is, és azokat, akik az emberiség múltját, eredetét kutatják. Mindenki valami nagy, megdöbbentő, világot átformáló dologra vár, talán azért, hogy mai életünk élhetőbb legyen a múlt által.
Én mégis úgy vélem, a múlt sosem olyan fontos, mint a jelen, és az által a jövő lehetősége. Az emberiség nem a múlt miatt fog megváltozni, hiszen sosem tanultunk a hibáinkból. Csak a jelen képes a változtatásra, ha akarjuk…
