Az agresszivitás egyik fajtája sem követendő, mégis valahogy a fizikai bántalmazás az, amire az emberek többsége végül felkapja a fejét. Azonban nem mehetünk el szó nélkül a lelki bántalmazás mellett sem, melynek egyik súlyos formája a passzív agresszió.
2/3 Amikor jön a feketeleves…
No, de sokáig nem tudjuk meghazudtolni önmagunkat és egy idő után előjönnek rejtett „kincseink”. A passzív agresszió ékes példája ennek, mert idő kell a kibontakoztatásához, akkor viszont képes mindent felborítani. Általában az összeköltözés hozza el ennek az alkalmát, merthogy előtte, a kisebb-nagyobb viták során azért van lehetőség elvonulni, lehiggadni és mindenki a saját módszere szerint intézheti a kiborulását. Amikor viszont már a mindennapokat is együtt kell átélni, elkerülhetetlen a szembesítés.
Egy veszekedés során mondunk egymásnak olyat, amit már abban a pillanatban megbánunk, de attól még kimondtuk és a kimondott szavaknak súlya van. A nőkre talán jobban jellemző a kiabálás, hangosabb szó, míg a férfiak legtöbb esetben próbálnak a higgadt fél maradni. Megjegyezném ez a nagy átlag, de természetesen ebben sem lehet általánosítani. Majd mikor már sokadik veszekedésen van túl egy páros, előbújik a férfiak titkos fegyvere, a passzív agresszió.
Biztos láttál már olyan filmjelenetet, amikor a feleség megállás nélkül kiabál, csapkod és magyaráz, miközben a férj a kanapén ülve hallgat némán és esze ágában sincs visszaszólni. Ez eleinte meglepő lehet és a vitatkozó fél könnyen érezheti, hogy nyeregben van, de természetesen egy idő után átlát a szitán. Ezúttal a vita tárgya az, hogy a férj nem vesz részt a veszekedésben, sőt kifejezetten azt érzi a nő, mintha nem is akarná megoldani a problémát. Ekkor a nő még idegesebb lesz és gyakorlatilag ő lesz az őrült a kapcsolatban, hiszen neki vannak hisztérikus kirohanásai.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!