John Gottman házasságkutató szerint négy olyan viselkedésforma létezik, amely tartósan fennállva garantáltan előidézi a válást. Ha sikerül bármelyiket is felfedezni és sikerrel változtatni rajta, akkor viszont megmenthetjük a kapcsolatot. A Valentin-napon már jócskán túlvagyunk és ha másra nem is jó ez az alkalom, arra mindenképpen, hogy eszünkbe juttassa: a párkapcsolat nem csak egynapos törődést igényel. John Gottman terapeuta és házasságszakértő évtizedek óta tanulmányozza a kapcsolatok dinamikáját és mára szinte teljes pontossággal képes megjósolni a szakítást egyes pároknál, még akkor is, ha látszólag boldogan élnek.
A Szerelem rovat legjobbjai minden csütörtökön a postaládádban
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
A reptéren mondta ki, hogy nem jön velem: egy szakítás a beszállókapu előtt
1/4 Éles kritika
Természetesen az építő kritikának helye van a párkapcsolatban. Időnként szükséges visszajeleznünk, ha úgy érezzük, a másik nem ért valamit vagy nem úgy bánik velünk, ahogyan szeretnénk. Létezik viszont az a fajta kritika, amely támadó erőjátékká növekszik, ilyen például kritizálni a másik külsejét, tulajdonságait, sértegetni, lerombolni az önérzetét. Az embernek állítólag húsz pozitív visszajelzésre van szüksége, hogy egy negatívat el tudjon viselni. Viszont a rosszindulatot, a másikra kiabálást nagyon nehéz bármiféle jótéteménnyel ellensúlyozni.
2/4 Megvetés
Mindannyian dühösek vagyunk néha, de a megvetés a harag legsötétebb formája. Ez a fajta harag teljesen elutasító. A megvetés sokféleképpen kifejeződhet: ha valaki nem nyújt vigaszt a szenvedő párjának, szükségleteit nem veszi figyelembe, mások előtt kellemetlen helyzetbe hozza akár szándékosan, akár tudattalanul. Ez a fajta viselkedés hosszú távon nem fér össze a szeretetteljes kapcsolattal.
Kaphatunk olykor olyan kritikát, megjegyzést, amely védekezésre ösztönöz bennünket. De ha valaki rendszeresen védekezik minden felé irányuló észrevétel ellen és semmilyen kritikát nem fogad el, az rontja az esélyét annak, hogy bármit is meg tudjanak beszélni a párjával. A folyton védekező ember nem nyitott partnere szükségleteire, túlérzékenynek, túlreagálónak tartja őt és azt hiszi, neki magának semmiben sem kell változtatnia, sőt, a másikra hárítja minden probléma eredetét. Ezen a viselkedésen nagyon gyorsan változtatni kell, amíg lehet.