A pandémia alatti karantén speciális állapotokat teremtett a társas viszonyok terén. Egyrészt elzárta az embereket a hétköznapi életben megszokott kapcsolatoktól, másrészt kényszer együttélésre ítélte őket a családtagjaikkal. A párkapcsolatokat olykor próbára is tette az összezártság.
Kivételes élethelyzetbe kerültünk mindannyian a tavalyi év során, volt, akit megviselt, míg más könnyebben vette a megváltozott viszonyokat. A családok életét alaposan felforgatta az összezártság, a következmények a további életünkre is kihatnak. A kutatások már korábban kimutatták, hogy társadalmi, közegészségügyi vészhelyzetek és katasztrófák idején a családon belüli erőszak jelenléte növekszik.
A világjárvány a családtagokat otthonaikba zárta, miközben külső erőforrásaiktól elszigetelte őket. Ez a helyzet pedig jelentős kockázatot jelentett azokra nézve, akik már korábban is bántalmazó kapcsolatban éltek.
Hamarosan cikkek sora kezdett foglalkozni a kényszerű összezártság párkapcsolatokra gyakorolt negatív hatásairól. A válások számának növekedését jósolták, a világhálón az egekbe szökött a szakítással, párkapcsolati válsággal kapcsolatos cikkek olvasottsága. Ezzel szemben ott volt a másik tábor, amely szerint több kapcsolatot biztosabb alapokra helyezett a bezártság és erősítette a felek egymás iránti elkötelezettségét.
Mennyire volt a kapcsolatokra hatással a járvány?
A párkapcsolat bonyolult, érzékeny rendszer és összetetten reagál a kihívásokra. Hannah Williamson a Texasi Egyetem kutatója vizsgálta a 2020-as járvány hatását a párok életében. 654 résztvevő adatait gyűjtötte össze 2019 decembere és 2020 áprilisa között.
A résztvevők mindegyike párkapcsolatban élt (eljegyzett, élettársi kapcsolatban élő vagy házas) különböző társadalmi státuszú, gazdasági helyzetű volt, tehát vegyes populációt néztek. Williamson számos tényezőt vett számba, amelyek hatással lehetnek a párkapcsolat kimenetelére: a kapcsolat élettartamát, a háztartás jövedelmét, a gyerekek jelenlétét, a járvány különféle hatásait.
Az eredmények érdekes módon a járvány kismértékű negatív hatásfokát mutatták.
A bezártság és a járvány kapcsán leggyakrabban megfogalmazott aggodalmak a párok részéről leginkább a családtagok egészségével, az élelmiszerek hiányával és a másoktól való elszigeteltség negatív hatása miatt hangzottak el.
A válaszolók párkapcsolatával való elégedettsége nem változott a járvány ideje alatt. A jövedelmi viszonyok, a kapcsolat állapota, hossza, a gyerekek otthoni jelenléte, az iskolai végzettség nem befolyásolták elégedettségi szintjüket, de még a járványhoz kötődő negatív tapasztalatok és a stressz sem. A konfliktusok kezelése és a kapcsolat nehézségekkel szembeni küzdő ereje volt az a két tényező, amely mentén különbségek adódtak.