Az India egyik legszárazabb régiójában burjánzó Thimmamma Marrimanu az örök élet szimbólumává vált – és a közelmúltban tett erőfeszítéseknek köszönhetően tovább növekszik.
Rejtett csoda
Más indiai régiókkal összevetve az ország délkeleti részén található Andhra Pradesh nem feltétlenül kerülne fel a legnépszerűbb turisztikai útvonalak közé. Ugyanakkor a belföldi utazásokat tekintve ez a leggyakoribb célpont: évente több mint 120 millió ember vándorol ide. Többségük hindu zarándok, aki Tirupatiba utazik, a városba, ahol a világ egyik leggazdagabb temploma és a leggyakrabban látogatott szent hely található.
Kadiritól 25 km-re délkeletre fekvő sziklás völgyekben fekszik, azonban még egy megdöbbentő és váratlan természeti csoda, ami miatt érdemes kitérőt tenni azoknak, akiket ebbe a térségbe vezet a szerencse.
Itt áll ugyanis a világ legnagyobb fája, egy 550 éves Ficus bengalensis, vagyis banyán fa, ami 1989-ben a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a „legnagyobb kerülethosszúságú fa”, mely ágas-bogas gyökereivel 846 méteren terül el.
A manapság halhatatlan faként is emlegetett növény évszázadokon keresztül csak a helyiek által volt ismert, a korai kilencvenes években azonban egy újságíró, Sathyanarayana Iyer „felfedezte” a fát, és fotóriportot közölt róla, ami egy csapásra bejárta a világot. A nagy érdeklődés hatására aztán indiaszerte mérni kezdték a terebélyes banyán fákat, és kiderült, hogy a világ hét legnagyobbja India területén található.
Halhatatlan fa
A banyán egyébként egy örökzöld fügeféle, ami egy másik fán élő növényként kezdi meg a növekedését, de rendkívül gyorsan terebélyesedik, idővel körbenövi a fát, amin eredetileg megkapaszkodott, így az elpusztul, elkorhad és üreges belsőt hoz létre. A növekvő banyánfa léggyökerei ahogyan vastagodnak, terebélyesednek, idővel szinte megkülönböztethetetlenné válnak az eredeti törzstől, úgy festenek, mintha önálló fatörzsek lennének, így sokszor egyetlen banyánfa is szinte önálló erdőt képes létrehozni, ahogyan történt ez a Thimmamma Marrimanu esetében is.
A legendás fának már több mint 4 ezer gyökere terjed szét a saját erdejében. Aszályok és ciklonok rongálták élete során, hatalmas darabok törtek le belőle vagy döltek ki egész gyökerei, de továbbra is növekszik.
A banyán egyébként india nemzeti fája, és sokan a mindig megújuló élet szimbólumát látják benne, aminek a hindu vallásban fontos szerepe van. Világhírneve pedig az olyan, nyugati kultúrákban is fontos fogalmakkal is összekötötte, mint a termékenység, a megújulás.
Fában lakó istennő
A hindu kultúrában tehát eleve fontos jelkép a banyán fa, Thimmammanak pedig saját legendája is van. A hinduk úgy vélik, hogy egy Thimmamma nevű nő 1433-ban itt követett el satit – egy ma már betiltott, temetéshez kapcsolódó rituálé, melynek során az özvegy nő a férje mellé fekszik annak temetési máglyájára, és így öngyilkosságot követ el.
A satit sokáig mélységesen fájdalmas, ám heroikus tettként kezelték, és bár eredetileg önként dönthettek így az özvegyek, később sok nőt kényszerítettek is a sati elkövetésére, ez is szerepet játszik abban, hogy a rituálé ma már illegális.
A legenda szerint Thimmamma férje leprás volt, és belehalt a betegségbe, a nő pedig nem tudta elviselni a szerelme halála által okozott fájdalmat.
Úgy tartják, a halotti máglyát támogató egyik oszlop gyökeret vert, így Thimmamma fává változott és istennővé vált. Sokan úgy vélik, hogy a ma itt álló fának misztikus ereje van, és képes megáldni a gyermektelen párokat a termékenység ajándékával.