Fekete helyett fehér mágia
Ilyenformán tehát, ha öntudatlan „fekete mágusként” állandóan fertőzni, mérgezni, pusztítani tudjuk önmagunkat iszonyokkal, traumákkal, fóbiákkal, egzaltált képzelgésekkel, elvakult indulatokkal, miért ne lehetnénk végre fehér mágusok is, tudatosan, a fekete képzetek helyett az önbizalom, remény, megismerés sugárzásával, „varázsigéivel” űzve el agyunkból az árnyakat rémképekké formáló rettegést, ádáz, ártalmas ösztönzések hatalmát?
Nincs szükségünk e mérgező salakra! Változtatnunk kell egészségtelen magatartásunkon.”
