„Nekem amúgy nem tetszik az orrkarika!” – mondta nekem nemrég egy összejövetelen egy férfi, akivel akkor találkoztam életemben először, és ez talán a legelső mondat volt, amit hozzám intézett. „Szerintem akkor semmi esetre se csináltass!” – feleltem neki.
Nem vagyok hülye, természetesen pontosan tudtam, hogy valójában az nem tetszik neki, hogy ÉN piercinget viselek az orromban. Ráadásul kettőt is. Egyszerűen nem tudom azonban felfogni sem, hogy mégis milyen reakcióra vártok, kedves férfiak, amikor közlitek velem ezt az információt az egyéni preferenciáitokról. Márpedig sokan vagytok, akik közlitek, akkor is, ha senki nem kérdezte.
Gondolkodtam már azon, hogy mi lenne ilyenkor a helyes válasz. Kérjek bocsánatot? Tépjem ki az orromból a karikát, hogy elnézést, remélem, így most már jobban megfelel az én testem a te ízlésednek? Esetleg legyen nálam mindig egy komplett ruhatár és néhány paróka is, hiszen van, akinek a rövid, másoknak a hosszú haj tetszik, és van, aki szerint az ilyen lábat érdemes mini szoknyában mutogatni, másoknak meg jobban tetszik egy feszülős farmer? Olvass még a témában
Az ismerkedés 5 fázisa – szomorú, de a legtöbb pár nem jut tovább a másodiknál
„Vasárnap reggel 7-kor a telefonban üvöltött velem” – Elviselhetetlen főnökök
Wellness, selfcare, énidő: tényleg pihentetnek, vagy nőként még ezt is produktívan kell csináljuk?
„Többet kerestem, a végén mégis én maradtam nincstelen” – neked mit tanított a válás a pénzről?
Komolyan azt gondoljátok, hogy majd én ahhoz igazítom a saját megjelenésemet, hogy nektek mi tetszik?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
