A nyár közeledtével a szülők aggodalommal néznek az előttük álló hónapok elé – ha anyuka vagy, ezt az érzést neked sem kell bemutatni.
Egyrészt mindig nagyon várom a nyarat, másrészt már előre frusztrál, hogyan tudom elvégezni megfelelően a munkáimat, miként osszam be az időmet és eközben még azt is biztosítsam, hogy a lányom jól érezze magát (rólam nem is beszélve). Hány táborba menjen és mennyit maradjon itthon? Milyen programokat szervezzünk?
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
1/6 Szervezzünk egyáltalán vagy csak sodródjunk az árral?
Chelsey Tobiason, a Motherly egyik szerzője, a stressz helyett egy egészen más megközelítést javasol. Lehet, hogy érdemes megfontolni az ő nézőpontját is, mert talán segíthet kicsit lazábban kezelni a nyári kötelezettségeinket:
Egy lassú és nyugodt nyarat tervezek, nagy vágyak és kötelezettségek nélkül, kapkodás és stressz mentesen. „Lusta nyári szülőnek” nevezem magam, de a „lusta” szó gyakran pejoratív jelentéssel bír – az elkötelezettség és a mozgás hiányát sugallja. Amikor én használom ezt a szót, inkább a tervezetlenségre, spontaneitásra gondolok, amit elégedettség és nyugalom kísér. A lustaság számomra nem azt jelenti, hogy nem érdekel, mi fog velünk történni, hanem hogy egyszerűen élvezem a pillanatot és bármikor képes vagyok újratervezni a napomat, ha úgy hozza az élet.
Gyakran hallom más szülőktől, hogy rettegnek a nyártól. Egy barátom mesélte, hogy rengeteg tábort tervezett be gyermekeinek, és amikor megkérdezte, mi mit fogunk csinálni, csak annyit válaszoltam: „Élvezzük a nyarat!”
Minden család más, és mindannyiunknak azt kell tennünk, ami nekünk a legjobb: én is megértem, hogy nem mindenkinek van módja olyan szintre lassulni, mint ami számunkra megadatott. De én azt akarom, hogy a nyaram a hétköznapok egyszerű élvezetéről szóljon: lehet, hogy nem megyünk messze és nem lesz annyi őrült élményünk, de hiszem, hogy az utunk így is hihetetlen lesz.
Rengeteg hétköznapom azzal telik, hogy folyton nemet mondok a gyerekeimnek, és ennek általában jó oka van. Nincs mindig időm a tanévben, hogy eleget tegyek a szórakoztató, ötletes kéréseiknek, amik amúgy szuperek, csak egyszerűen nem férnek bele a rohanós hétköznapokba. De nyáron? Nyáron igen anyuka vagyok.
Szeretnék a gyerekeimnek több szabadságot adni, hogy felfedezhessék a világot. Ha meg akarják nézni, milyen a patakban térdig gázolni vagy el akarnak menni egy új parkba, esetleg fagyit akarnak csinálni otthon, akkor azt mondom: Miért ne? Nyári anyukaként mentes vagyok a szeptembertől júniusig tartó szabályoktól, és a napjaink így tele vannak újfajta kalandokkal.