A világnap nem csupán egy intézmény fennállását ünnepli, de a működéséhez kötődő eszmeiséget, a humanitárius gondolkozást és az összefogást is, vagyis minden olyan eszmét, amire óriási szükség van napjainkban is.
Indulás:
A Vöröskereszt megalakulását Jean Henry Dunant svájci üzletemberhez kötik, az ő születésnapja volt május 8-a, ami később a világnap hivatalos dátuma lett. Dunant 1859-ben a solferinoi csata után a lakosság közreműködésével megszervezte, hogy minden csatatéren maradt sebesültet ellássanak, függetlenül attól, hogy melyik oldalon harcolt.
A véres csata után ugyanis mintegy 40 ezer sérült és halott katona maradt a csatatéren, Dunant üzletember pedig meglátta mindezt és nem tudott segítség nélkül elmenni mellettük. Nem csak ekkor segített, hanem egyben szervezni kezdte azt is, hogy minden országban hozzanak létre olyan segélyszervezetet, amelynek önkéntes tagjai segítenek a sebesülteken. Emellett szorgalmazta azt is, hogy nemzetközi egyezmények biztosítsák a sebesültek ellátását és az őket ápoló emberek védelmét.
Vörös kereszt, vörös félhold, mint jelkép:
Az intézmény névadójául szolgáló vörös kereszt szintén az alapítóra, illetve annak származására utal. A zászló alapjának feltétlenül a fehér alapot akarták, mivel ez jelképezi azt, hogy az ilyen zászló alatt felvonulók védelmet és semlegességet élveznek és nem vesznek részt semmiféle harcban. Az alapítók 1863-ban a svájci zászló fordítottját választották jelképüknek, így alakult ki a mára az egész világon ismert fehér zászló, rajta a vörös kereszttel. A zászló azonban így tökéletesen azonos volt a polinéziai Tonga állam zászlajával, amely ország emiatt megváltoztatta lobogóját. A vörös félholdat 1929-től használják hivatalosan, nagyrészt muszlim országban elterjedt, ahol a kereszt esetleg negatív érzéseket kelthetne.
Emberiesség:
A Vöröskereszt első alapelve az emberiesség. A szervezet egyik fő célja az élet és az egészséges személyiség védelme, a szenvedés enyhítése és a méltó bánásmód és kezelés biztosítása. Munkájával elősegíti a népek közti békét és együttműködést. Vagyis minden rászorulónak segít kérdések nélkül, pusztán emberiességből.
Pártatlanság:
Alapeszméje szerint a Vöröskereszt nem tartozik semmiféle politikai, gazdasági, vallási vagy bármi más csoporthoz, és nem vesz részt ilyen témájú vitákban vagy állásfoglalásokban sem, mivel az akadályozná a pártatlanságában. A rászorultakon pusztán rászorultsági szintek alapján tesz sorrendet, semmi más érdeket vagy szempontot nem vesz figyelembe.
Semlegesség:
A Vöröskereszt következő alapeszméje szerint fontosnak tartja a semlegességet és egyben tagjai is semlegességet élveznek. Vagyis minden önkéntese, legyen az nővér, orvos vagy civil dolgozó, az védelmet élvez az adott területen, ahol a Vöröskereszten keresztül dolgozik.
Függetlenség:
Függetlenség nélkül az alapeszmék nem valósulhatnak meg, így a kormányoktól, vagy bármi más érdekszövetségtől való függés elutasítása a mozgalom másik alapeszméje. Ennek nyilvánvalóan anyagi vonatkozása is van, vagyis a támogatók a humanitárius célokra fordítandó összegekért cserében nem várhatják a Vöröskereszttől, hogy az munkásságán kívül bármi más tettet vagy akár véleménynyilvánítást tegyen.
Önkéntesség:
A Vöröskeresztnek dolgozók között az alapeszmék alapján kizárt az anyagi érdek megléte, így mindenki önkéntesen, a feladatokat saját maga által vállalva, pusztán emberi megfontolásból, meggyőződésből dolgoznak a szervezetnek. Vagyis az önként vállalt munkáért nincs fizetés, vagy más anyagi honorárium.
Egység:
Minden országban csak egy Vöröskereszt (vagy Vörös Félhold) intézmény létezhet. Ez a szervezet képviseli az anyaintézményt az adott országban. Munkája az egész országra kiterjed, nem választhat a támogatott és nem támogatott területek között – csakis rászorultsági alapon. A Vöröskereszt országosan egységes adminisztrációval dolgozik.
Egyetemesség:
A Vöröskereszt mára az egész világon jelen van, és ahogy az eszmék között, úgy az országok között sem tesz különbséget. A szemében egyenrangú a leggazdagabb ország a legszegényebbel. Ráadásul minden nemzeti társaságnak egyenlő jogaik, kötelességeik és nem utolsó sorban egyenlő felelősségük van.