És ezt az érzést nyilván nem kívánhatod annak, aki felé elvileg csupa jó szándékod van.
Végső soron pedig azt gondolom, hogy fényes nappal, emberek között, teljes biztonságban sem oké, ha a már említett “engedélykérés” nélkül szólít meg valaki ismeretlenül.
Hogy miért? Mert nem volt meg a kölcsönös beleegyezés abba, hogy mi most belépünk egymás életébe. Ami azt jelenti, hogy nem tudhatod, mi történik éppen velem. Lehet, hogy most veszítettem el a munkámat. Vagy hogy ma reggel halt meg az anyám. Lehet, hogy egészen egyszerűen csak nincsen kedvem udvariasan beszélgetni veled, mert csak.
Még csak indoklásra sincs szükségem. Nem azért vagyok ugyanis itt, hogy téged szórakoztassalak. A saját jogomon létezem, ahogyan te is. És ha én tiszteletben tudom tartani a privát szférádat, örülnék, ha te is legalább úgy tennél, mintha nekem is lehetne ilyen. Olvass még a témában
