Sok poén forrása ez a fogalom, heccelések szófordulataiban jól hangzik az, hogy munkamániás, ám ettől sokkal komolyabb dologról van szó. Családokat tesz tönkre, boldogtalanságot okoz, fizikai tünetektől szenvednek a munkamániások. Azt mondják, ártalmatlan, tiszteletre méltó szenvedély a munkamánia. Ez nem igaz, sőt, ez olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja a magánéletet, társas kapcsolatokat. Az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik. Tehát ez egy kényszerbetegség.
Van, akinek sokat kell dolgoznia
Fontos elkülöníteni a kitartó munkát a munkamániától. Az emberek nagy része kevés örömet talál a munkájában, kényszerből kell minden nap mással foglalkoznia, mint ami a szakmája, vagy amihez valóban ért és szeret, hiszen felelősséggel tartozik a családja iránt.
Van, aki szereti a munkáját, és néha lelkesedésből, tökéletességre törekvésből, belecsúszik egy átmeneti munkamániás szakaszba. Kompenzáció is lehet a munka: legalább ez menjen rendben, ha már más nem, a napi munka rutinja átsegít a gondon. A probléma ott kezdődik, ha nem képes leállni.
A munkamánia tünetei
A munkamániás nem élvezi sikereinek gyümölcsét, sőt, folyamatosan – munka közben és a szabadidejében – rossz érzésekkel van tele. Ennek oka, hogy mindig többet, nagyobbat akar alkotni, túl akarja lépni saját kereteit, folyamatosan tökéletes munkát akar, amit önigazolásra használ, és – úgy érzi – nem kap elég elismerést.
A barátok fokozatosan eltűnnek, családjára kevés minőségi időt fordít, gátló tényezőként tekint a szocializációs tevékenységekre, agresszívvé válik, majd kifullad, kimerül, és fizikai tüneteket produkál. Végső esetben kiüresedéshez, összeroppanáshoz vezet.
Érdekességek
A japán nyelvben, ha valaki belehal a munkahelyi hajtásba, a ,karosi’ szót használják. Japánban évente 1000 ilyen eset fordul elő. Hollandiában kikapcsolódási betegségnek – leisure illness – nevezik azt, amikor valaki fizikai rosszullétet produkál a hétvégéken, a szabadság ideje alatt.
Az angolszász nyelvterületen a kórósan sok munkát végző embert munka-alkoholistának – workaholic – nevezik. Beszédes szókapcsolat.
A kiváltó okok
A betegség egyik lehetséges oka a gyerekkori önbizalomhiány, mely elkíséri az embert a felnőtt korba, így próbálnak kompenzálni ezek az emberek. Egyéb motiváció lehet a sérült családi háttér, a szülői alkoholizmus, vagy a szegénység kiszolgáltatottságának megtapasztalása is.
Az egyik legvalószínűbb ok lehet a szülők kóros maximalizmusa. Ilyenkor már gyerekkorban rögzül, hogy semmit nem lehet rendesen befejezni, abbahagyni végképp nem. Az élet pedig egy olyan verseny, ahol mindig odébb viszik a célt, magasabbra teszik a mércét, amit, ha érünk el, nem vagyunk tisztelhető, szerethető emberek. Ezért a munkamániások a kudarcot is nehezen kezelik.
A gyógyító hivatás, mint kivétel?
Erős belső késztetés, emberszeretet, a „segítségnyújtás felülír mindent, hisz az emberi élet, az értékéből adódóan a legfontosabb” világlátás szükséges ahhoz, hogy valaki jól csinálja eme szakmák bármelyikét. Az életmentés, a segítségnyújtás olyan öröm- és hasznosságérzést nyújt, ami feltételezné, hogy egy egészségügyi dolgozó nem válhat munkamániássá, hisz a sikerek miatt kiegyensúlyozott személyiség.
A valóság az, hogy a jó egészségügyi személyzet nagy hányada munkamániás. Ez egy életforma, a készenlétről szól, melyhez életüket igazítják, ezért lehetetlen megtalálni a folyamatos egyensúlyt.
