Már a hajdani rómaiak is félistenként tisztelték őseiket, szobrot emeltek és szentélyt állítottak számukra. Legjobb példa erre a római Pantheon, amelyet Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben emeltetett az összes isten tiszteletére, aztán Kr.u 609-ben keresztény templommá szentelte IV. Bonifác pápa. A 4. században is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről, melyet május 13-án és pünkösd utáni első vasárnap tartottak meg.
A VIII. században a halottak ünnepe május 13-ról november 1-re tevődött át, valószínűleg a kelta hagyományoknak köszönhetően, hisz ők november első napjain tartották az elhunytakra való megemlékezést. 835-ben Jámbor Lajos császár elismerte hivatalosan is az ünnepet, így a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepévé vált.
Magyarországon a Mindenszentek napja több évtizedes szünet után 2001-től újra munkaszüneti nap.
Az egyházakban
– A római katolikusoknál november 1-jén tartott főünnep. A dátumot átvették a görög katolikusok is.
– Az ortodox kereszténységben a régi hagyományt követve a szentekre megemlékező mindenszentek vasárnap a pünkösdöt követő első vasárnap.
– A reformátusoknál római katolikus hatásra elterjedt, nem hivatalos ünnep. Az evangélikusok is ünneplik. Olvass még a témában
HALOTTAK NAPJA
