Ez az ünnep az 1000-ben levő világvégi hangulattal függ össze, ugyanis ekkorra várták az emberiség pusztulását. Ezért különösen elkezdtek imádkozni a halottakért, a szellemekkel jó barátságba próbáltak kerülni. A halottak napját a katolikusok a Mindenszentek napját követően, 998 óta november 2-án van tartják.
Szent Odiló bencés apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.
Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a katolikus gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja ha az élők könyörögnek érte.
Hagyományok Olvass még a témában
Magyar vidékeken ilyenkor szokás volt a sírok megtisztítása, rendbe hozása. Feldíszítették a sírokat, gyertyákat, virágokat, koszorúkat vittek az elhunytak tiszteletére. A néphit szerint azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben.
A régi öregek nem dolgoztak kint a szántóföldeken, és nem végeztek földmunkát. Helyette őröltettek, kukoricát morzsoltak, szalmát hordtak. Ez a hagyomány napjainkban a lehetőségek szerint már csak halottak napjára korlátozódott.
