Égő gyertyák, virágok a sírokon…megemlékező tömegek néma csendben teszik a múltat el nem feledetté.
Amit ekkor teszünk, az a visszatekintés, ima és elcsendesedés legbensőbb példája.
MINDENSZENTEK
A Mindenszentek a Halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.
Már a hajdani rómaiak is félistenként tisztelték őseiket, szobrot emeltek és szentélyt állítottak számukra. Legjobb példa erre a római Pantheon, amelyet Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben emeltetett az összes isten tiszteletére, aztán Kr.u 609-ben keresztény templommá szentelte IV. Bonifác pápa. A 4. században is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről, melyet május 13-án és pünkösd utáni első vasárnap tartottak meg.
A VIII. században a halottak ünnepe május 13-ról november 1-re tevődött át, valószínűleg a kelta hagyományoknak köszönhetően, hisz ők november első napjain tartották az elhunytakra való megemlékezést. 835-ben Jámbor Lajos császár elismerte hivatalosan is az ünnepet, így a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepévé vált.
Magyarországon a Mindenszentek napja több évtizedes szünet után 2001-től újra munkaszüneti nap.
Az egyházakban
– A római katolikusoknál november 1-jén tartott főünnep. A dátumot átvették a görög katolikusok is.
– Az ortodox kereszténységben a régi hagyományt követve a szentekre megemlékező mindenszentek vasárnap a pünkösdöt követő első vasárnap.
– A reformátusoknál római katolikus hatásra elterjedt, nem hivatalos ünnep. Az evangélikusok is ünneplik.
HALOTTAK NAPJA
Ez az ünnep az 1000-ben levő világvégi hangulattal függ össze, ugyanis ekkorra várták az emberiség pusztulását. Ezért különösen elkezdtek imádkozni a halottakért, a szellemekkel jó barátságba próbáltak kerülni. A halottak napját a katolikusok a Mindenszentek napját követően, 998 óta november 2-án van tartják.
Szent Odiló bencés apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.
Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a katolikus gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja ha az élők könyörögnek érte.
Hagyományok
Magyar vidékeken ilyenkor szokás volt a sírok megtisztítása, rendbe hozása. Feldíszítették a sírokat, gyertyákat, virágokat, koszorúkat vittek az elhunytak tiszteletére. A néphit szerint azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben.
A régi öregek nem dolgoztak kint a szántóföldeken, és nem végeztek földmunkát. Helyette őröltettek, kukoricát morzsoltak, szalmát hordtak. Ez a hagyomány napjainkban a lehetőségek szerint már csak halottak napjára korlátozódott.
Egyes népi hagyományok szerint ilyenkor lakomát csaptak, valószínűleg a halotti torok mintájára, és így emlékeztek meg a lelkekről. Régen sok helyen tartották, hogy a halottak ilyenkor hazalátogatnak, ezért kenyeret, sót, vizet, rétest hagytak kint éjjelre az asztalon vagy ablakban, hogy halottaik megtalálhassák. A szegények és koldusok megsegítése is ennek a napnak volt szokása.
Egy néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.
Egyéb magyar népi halottaknapi hagyományok