Minden döntésnek, amit meghozunk, a döntéseink minden következményének oka van, csakúgy, mint azoknak, akik részeseivé válnak az életünknek, vagy akik elhagynak bennünket. Tőlük leszünk olyanok, amilyenek vagyunk.
De miért kellene hinnünk ennek a filozófiának?
Az igazság az, hogy bármennyire is próbáljuk ellenőrzésünk alatt tartani az életünket, mindig lesz olyan dolog, amit nem kontrollálhatunk. Számos olyan tényező van, ami hatással van a tervünkre, és megváltoztathatja a tervezett végkimenetelt. Nem történhet mindig minden úgy, ahogy mi szeretnénk.
Mi ennek az oka? Ezek véletlenszerű dolgok, melyeknek semmi értelme nincs? Azt jelentené ez, hogy minden, ami az univerzumban történik, csupán a szerencsén múlik, netalán matematikai algoritmus szerint? És ha minden okkal történik, mi a lényege a szabad akaratnak és a választás lehetőségének? Olvass még a témában
Fontos, hogy a tragédiákat a saját magunk épülésére használjuk. A gondolat, hogy minden okkal történik, különösen azoknak kedvez, akik épp nehéz időket élnek, hiszen mindannyian próbáljuk az okokat keresni, ha a nehézségekkel küzdünk. Ennél azonban jóval többről van szó: erőt ad a továbblépéshez. Hogyan másként magyarázhatnánk szorult helyzetünket?
Nem úszhatjuk meg a felelősségvállalást, de hinnünk kell abban, hogy a minket sújtó aktuális megpróbáltatás csupán egy nagyobb kirakós része.
Egy szakítás természetesen mindenkit megvisel, és teljesen normális dolog ilyenkor búsulni a veszteség miatt. Másrészt viszont dönthetsz úgy, hogy ezt a tapasztalatot a saját magad megerősítésére használod. Dönthetsz úgy, hogy azt gondolod, hogy oka van a szakításotoknak, ezáltal új értelmet adsz magadnak, ami segít túljutni a fájdalmon. Ha elfogadod, hogy az adott helyzet végleges és valóságos, képes vagy lezárni a történetet, és tovább tudsz lépni.
