Több ezer éves jelkép
Már az ókorban is építettek az emberek labirintusokat, a Földközi-tenger összes korai civilizációjának szimbólumrendszerében előfordult. A kelta, az indiai és a tibeti kultúrában is fellelhető.
Készült sövényből, földhalmokból, falakból vagy bármilyen egyéb alkalmas anyagból, de a földre rajzolva és a mennyezetre festve is látható sokfelé a világban. Ismerős motívum a művészetekben, sokféleképpen értelmezhető, fontos mondanivalót hordoz.
Az egyvonalú labirintus
Nem minden labirintus jelent megoldandó rejtvényt annak számára, aki elindul a belseje felé. Az egyvonalú labirintus önmaga körül kanyarog, mint a csigavonal, amíg el nem ér a középpontba. Nem lehet eltévedni benne, mert aki eléri a középpontját, csak megfordul, és visszafelé haladva mindig kikerül belőle.
Európa időszámításunk előtt létezett civilizációiban az ilyen labirintusok gyakran voltak színhelyei rituális táncoknak, amikor egy közösség minden tagja kézenfogva, egymás mögött haladva járta be a középpont felé vezető utat, majd kifelé is együtt jöttek. Ez a közösségi szokás az összetartozás és a biztonság érzését adta az embereknek, a meglévő kapcsolatok megerősödtek, és új kapcsolatok születtek.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
