Öregedés vs. akarat
Észre sem vesszük, és azon kapjuk magunkat, hogy napról napra merevebbek leszünk. Ha arra gondolunk, hogy milyen nagyik leszünk, olyasmit képzelünk el, hogy ,jó fejek’, bulizósak, kirándulósak leszünk.
Édesanyám mondta mindig mosolyogva, amikor hétvégén nála parkolt a három aprótalpú: szeretem őket, de öreg vagyok én már ehhez. Az öregedés minket is utolér, és csak az akaraton fog múlni, hogy mit leszünk képesek bevállalni unokaügyben.
Betegségek vs. bátorság
Az évtized találós kérdése: Mi az? Cukros és szobahőmérsékleten köt? Ő bizony a nagymama. Az idős korral együtt járnak bizonyos betegségek, melyekből csak a nagyi nem csinál drámát.
A középkorúakat még pánikba ejti egy-két betegség, ám a nagymama az, aki megtáltosodik, ha a közelben unoka van. Mosollyal leplezi félelmét, mert igen, ő is fél, ahogy mindenki. Úgy vélem a nagymamánál bátrabb lény nincs.
Világ vs. tapasztalat
A nagymamák egy idő után már csak szemlélők akarnak lenni a világban, nem akarják magukat felesleges információval terhelni. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek össze, amit valakinek meg akarnak tanítani.
Erre az unokák a legalkalmasabbak, hiszen több időt töltenek velük, mint gyerekeikkel – akik amúgy is mindent jobban tudnak, legalábbis úgy vélik. A nagymama és unoka kapcsolat türelmesebb, mint a szülő-gyerek kapcsolat, ezért hatékonyabb is.
Lízingelt nagymama
A vérségi köteléknek túl nagy jelentőséget tulajdonítunk. Olvastam egy történetet arról, hogyan lett három nagymamája egy testvérpárnak. A szomszéd nénivel fokozatosan barátkoztak össze, annyira hogy napi kapcsolatban vannak évek óta.
Úgy kötődnek a gyerekek, mint a vérszerinti nagymamához. A nagymamaság a szeretetről szól. A feltétel nélküli szeretetről, annak képességéről.
Nagymama vs. idő
Az unokák az első helyen léteznek életükben, ám be kell pótolniuk azokat a dolgokat, amelyekre még nem került sor, vagy tartalmasan kell kitölteni az unokamentes időszakot. A lázadóbb nagymamák ,bakancslistát írnak’, amin a bungee jumping is szerepel, a szolidabbak a környékbeli túraszakosztállyal kirándulnak kéthetente.
A nagymamák egyik legjobb tulajdonsága a jó szervezés képessége, ami alkalmassá teszi őket arra, hogy minden feladatnak maradéktalanul eleget tegyenek.
Nagymama régen
Amikor még volt időnk egymásra, a nagymama ,nyaraltatta’ magánál vidéken a gyerekeket a szünidőben. Ennek eredménye az volt, hogy egészségesen táplálkoztunk a vidéki étrend miatt, sokkal több dolgot tudtunk meg a természetről, és szüleink is nyugodtabbak voltak, emellett ki tudták pihenni magukat a gyerekmentes időszakban.
A mai nagymamák körében már most sokkal több a sorozatfüggő, vagy az olyan, aki addig dolgozik, amíg bírja, hogy meg tudjon élni, segíteni tudja gyerekeit.
Talán a feltétel nélküli szeretet miatt. Ezekkel a tulajdonságokkal lehet igazán kiérdemelni a nagymama címet, melyhez a kornak semmi köze, csak az egyéni tulajdonságok értékességének.